Bevezető
Mindig nagy várakozással veszünk kézbe egy olyan készüléket, amelyről köztudott, hogy a gyártó belead apait-anyait, s amelynek megjelenését felhasználók és érdeklődők ezrei várják. A közelmúltból ilyen volt a Samsung Omnia, ilyen volt a Sony Ericsson X1, de a Nokia N95 is bőven ebbe a kategóriába tartozott. A világ vezető mobilgyártójának aktuális csúcsmodellje pedig elvileg a non plus ultra kell legyen, a jelenleg elérhető legnagyobb tudással és példát statuáló kezelhetőséggel.
A Nokiánál tanultak az N96 csúfos bukásából. A gyengébbre vett processzor, a nagyrészt semmiféle újdonságot nem nyújtó menürendszer és funkcionalitás mellé hiába virított a burkolaton a finn gyártó neve, még így sem vált kelendővé az újdonság. Sokan megvették az N95 után, de csalódva cserélték le másra, jó esetben márkán belül maradva mondjuk N85-re. Így aztán az N97-et a finnek már egyáltalán nem óhajtották összecsapni, a megerősödő konkurencia (Samsung i8910, HTC gépek) miatt újra egy olyan dobásra volt szükségük, amely a Nokia szempontjából legalábbis, de helyreállítja a világ normális rendjét: a legjobb okostelefont a finnek készítik.
Az N97-et tavaly december elején mutatták meg először a nagyközönségnek, azóta várjuk, hogy piacra is kerüljön. Fél évig ültek rajta, csiszolgatták, reszelgették, s most az MGSM.hu-tól rögtön egy magyar modellt kaptunk (hazai garancia, ékezetes karakterek), végleges, bolti példányt. A vásárló is ezt fogja a kezében tartani, ha kiperkálja a jelenlegi, 170 ezer forintos vételárat, az esetleges hibák, problémák nem egy bétás modell bajai, hanem egyelőre minden N97 sajátja. Márpedig hibák most is vannak, de a konklúziót majd az írás végén szűrjük le.
Ez az árkategória (150 ezer forint feletti gépek) mostanában eléggé meglódult. A Touch Pro2, a Samsung i8910, a hamarosan Európába is érkező Palm Pré mellett az iPhone 3GS független verziója is ide fog bekúszni, úgyhogy sűrű a mezőny. Pontosan tudja ezt a Nokia is, ezért az E90 és az N95 házasításából olyan gépet tettek le az asztalra, amely nem csak fel tudja venni a lépést a többiekkel, de igyekeztek számos olyan tulajdonsággal is felvértezni, amely egyedivé is teszi a finn terméket. Sikerült? Nos, igen.
Doboz, külső
Az N97 egy fekete, matt színű, érdes tapintású, visszafogott csomagban került hozzám. A doboz kibontogatása után elismerően hümmöghetünk, mert jó csúcsmodellhez méltóan nem spóroltak ki szinte semmit a tartozékok listájáról. A telefon mellett zsinórra a készülékhez köthető ceruza is van (semmi szükség nem lesz rá), ezen kívül adatkábel, töltő, kettészedhető füles, törlőkendő, meg valami kábeldarab, amit először meglepve forgattam, de aztán kiderült, hogy az eddigi kétféle Nokia töltőcsatlakozóhoz (a vékony és a vastag) átalakító, hogy a microUSB bemenet ne okozzon gondot. Ehelyett jobban örültünk volna egy TV-out kábelnek.
Maga a telefon nagy. Mi fehér színűt kaptunk (ezt nehezebb fotózni, de saját véleményem szerint jobban néz ki, mint a fekete), és bár volt már többször is a kezemben az N97, de így frissen kibontva mégis más. Rögtön az a meglepő, hogy bár igen, nem kicsi a kütyü, de ismerve a képességeit, illetve a kinyithatóságát mégsem egy túlságosan drabális állat. Viszont műanyag, csak a kijelző körüli keret készül fémből. A hátlap kapcsán a tervezők láthatóan gondban voltak, a kamera reteszén kívül semmi sem oldja a plasztiktengert.
Szemből viszont már összecsukva is kellemes az összkép. A jókora, 3,5 inches kijelző felett három lukacska található, ebből a bal szélső a másodlagos kamera, a jobb oldali két luk a fényérzékelőt és a távolságérzékelőt takarja. Ez utóbbi felelős azért, hogy beszélgetés közben a fejünkkel ne indítsunk el különböző funkciókat. A kijelző alatt összesen három gomb van, a sarokból ferdén benyúló ezüstös billentyű juttatja a menübe az embert, a másik kettő pedig pirosan és zölden világít, értelemszerűen a híváskezeléshez használhatóak. A fedlap jobb oldaláról belógó Nokia felirat egyedi és elegáns formai játék, illetve segít abban is, hogy merrefelé kell fellökni a felső panelt ahhoz, hogy feltáruljon a QWERTY gombsor.
Mielőtt azonban felnyitnánk, érdemes körbeszaladni az N97 oldalsó részén, mert van itt még pár apróság. Felül a bekapcsoláshoz szükség gombot találjuk, illetve a 3,5 mm-es jack csatlakozót. Bal oldalon a microUSB bemenet tátong, alatta pedig egy kis csúszka, amellyel a billentyű (jobban mondva a képernyő) zárható le. Ez halál hasznos, de van egy teljesen érthetetlen hibája: ha feloldom, akkor nagyon sokszor csak egészen halványan kapcsol be a kijelző, újra le kell zárni, majd megint feloldani, hogy normális fényerőt kapjunk. Kerestem benne a logikát (ha magát zárja le, akkor máshogy alakul-e a történet), de nem találtam, és rettentően idegesítő szoftveres hiba ez. A mi verzónk még a V10-es szoftvert tartalmazta, elvileg hamarosan a magyar telefonokra is jön a V11, ami az eddigi információk alapján ezt a hibát javítja. A készülék bal oldalának jellegzetessége még, hogy alul-felül egy pici hangszóró is található. Az összecsukott telefon jobb felén a hangerőt szabályozó billentyűk, illetve a kamera gyorsgombja lelhető meg, a hátlapon pedig csak az ezúttal fémes ajtóval védett optika található.
Kinyitva, gombsorral
Balról kell meglökni a fedlapot ahhoz, hogy meginduljon egy tényleg varázslatos folyamat, ahogyan egy láthatatlan erő kissé odébbtolja a felső panelt, majd egyszerre megemeli és el is fordítja. A végeredmény egy igen pofásan kinéző miniszámítógép lesz, amelynek kijelzője a feltáruló gombsorral 120-130 fokos szöget zár be. Tényleg olyan a látvány, hogy az embernek kedve támad eléültetni egy pigmeust, hogy nesze, öregem, itt egy PC a te méretedhez, használd.
Ha alánézünk egy kicsit a kütyünek, akkor láthatjuk, hogy a fedlap mozgatását összesen három műanyag tartókar valósítja meg, ebből a két hátsó egy jókora panellal került összekötésre. Ez a panel látszik hátulról is, s ha már itt volt, akkor a Nokia mérnökei ráírtak egy rakás rövidítést, amely a készülék tudására utal. A tartókarok között, a lehető legvédettebb helyen látszik az átvezetőkábel, ebben megy minden információ a fedlap felé, s persze nem lehet most megítélni a megoldás tartósságát, de az biztos, hogy érzetre nagyon rendben van az egész. Kinyitott állapotban stabilan rögzül, nem lifeg, nem lötyög.
Innentől kétkezes a móka, a kurzort mozgató öt irányú gombot balra helyezték a tervezők (ami egy hagyományos PC klaviatúrája után kissé fura), s bizony a böngészésnél nagyon elférne, ha itt egy tapipad lenne (táccsped, na), de így sem rossz. A QWERTY gombsor három sora viszont kevés. A szóköz oldalra csúszott (ez szokható), a speciális karakterek egy részét viszont nem lehet a shift és az altnak megfelelő módosító gombokkal sem elérni, egy smiley kipakolásához szükségünk lesz a Sym feliratú billentyű használatára is. Persze a magyar karakterek másképp nem férnének el, a nemzetközi verziós N97 gombsorán más a kiosztás.
A billentyűzet egyenletes, szép megvilágítást kapott. Maguk a gombok jó messze ülnek egymástól, a nyomáspont tökéletes. Ha a logikát meg tudjuk szokni, akkor jó hatásfokkal lehet gépelni is vele, és előbb-utóbb az ember megtanulja, hogy mely funkciók eléréséhez érdemes inkább a kijelzőt taperolni, s mikor elegendő, ha csak a gombsort nyomkodjuk bőszen. Bár az N97 kompromisszumokra kényszeríti sokszor a felhasználót, ekkora méretből ezt lehetett kihozni, s a konstrukció olyannyira használható, hogy hosszú hétvégére nem is kellett magammal vigyek notebookot, mert az N97 is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy netezzek, leveleket olvassak, s pár soros válaszokat irkáljak.
Hardver és szoftver
Az N97 burkolata alatt 434 MHz-es processzor dobog. Ez gyengébb, mint az 5630-ban szolgálatot teljesítő 600 MHz-es modul, de gyorsabb, mint az N95 CPU-ja. Ehhez 128 megabájtnyi RAM társul, ami a legtöbb esetben elég, de vannak olyan alkalmazások, ahol bizony rendesen izzad a vas, pláne, hogy az oprendszer rendesen beleharap a RAM-ba, s csak 45-48 megabájtnyi szabad kapacitás marad. Ezt viszont elég nehéz kitölteni, a háttérben futó böngésző, zenelejátszó és navigációs program sem eszi meg teljesen, bár ilyenkor már azért vannak akadások a működésben. Nem tudom, hogy hihető-e, de az új szoftver ezen is javít majd némiképp.
Erre az alapra épül a Symbian operációs rendszer, amely verziószámát tekintve 9.4-es, a felület pedig az ötödik generációs, érintőkijelzőre optimalizált változat, ez dolgozik az 5800-ban, illetve a Samsung i8910-ben is. A kijelző esetünkben rezisztív, ami azt jelenti, hogy ceruzával is vezényelhető, de alapvetően ujjbeggyel történő kezelésre hivatott a rendszer logikája, a menüpontok mérete. Nincs multitouch, ezt a Symbian jelenleg nem támogatja, viszont sokat fejlődött a görgetőrutin.
Túl sokat. Minden olyan listánál, amely nem fér ki a képernyőre, kapunk oldalt egy csúszkát. Ez nagyon érzékeny, rettentő sebességgel tud lefelé gördülni például a névjegyzék, de lehet a megszokott, ujjhúzogatós módszerrel is haladni, ám valahogy az sem az igazi. Az N97-re azonban nem fújunk annyira emiatt, hiszen a QWERTY gombsor segítségével (és az itt elérhető navigációs gomb használatával) igen jól lehet kolbászolni a rendszerben, de összecsukott készülék esetén nem tökéletes a dolog. Aki az 5800-t megszokta, annak az N97-tel sem lesz problémája, de azért a fasorban sincs a kezelhetőség egy iPhone, vagy akár egy LG Arena mellett.
A nem fogadott hívásokról és üzenetekről úgy tájékoztat minket a készülék, hogy a ferde menügomb körül villogtatja a fehéres háttérvilágítást. Ez - ha akarjuk - alapból is egy lassú ritmussal pulzál, mintegy jelezvén, hogy az eszköz működik, s ez mind szép és jó akkor, ha a környezet sötét. De nappali fényben nem fogjuk észrevenni ezt a diszkrét villogást.
Viszont megint kiadtak egy telefont a finnek tele idegesítő szoftveres hibákkal. Mintha egy bétás prototípus lenne a kezemben, komolyan. És persze évek óta így csinálják (nem csak ők), hogy minél hamarabb piacra kerülhessen a termék, aztán majd utólag kiadják hozzá a javításokat (rögtön az első már el is érhető bizonyos országokban, ez ugye a V11-es szoftver), de ezúttal kicsit messzire dobták az egójukat, mert az, hogy a képernyőzár is szórakozik a felhasználóval... nem aprócska hibáról van szó, hanem olyanról, amit az átlagjúzer is napi hatvankétszer tapasztalni fog.
Az N97 jelen pillanatban tele van ilyen hibákkal. Az a kérdés, hogy akkor minek ültek fél évig a seggükön? Miért nem dobták piacra az első bemutatott terméket? Lehetett volna arra is azt mondani, hogy oké, nem működik rendesen a Facebook hivatkozás a főképernyőről (mert nem működik), aztán majd működni fog, nyugizzál. Más kérdés, hogy mire sikerül az összes problémát kiküszöbölni, addig pont feleannyiért meg is lehet venni a telefont, oda a zsíros profit. Pont azért vártunk a cikkel mostanáig, mert bár az N97 lassan egy hete nálam van, de az új szoftver csak most július 1-én jött ki, s kíváncsi voltam, hogy mennyit fejlődött. Nem tudtam megtapasztalni ugyan, de külföldi fórumokon már van információ, s bizony a felsorolt javítások csaknem felének nagyon fognak örülni a hazai júzerek is.
Menü és OVI
A menü annyiban mindenképpen új, hogy a kezdőképernyő teljesen megváltozott. Fixen az óra, az éppen használt profil és a dátum látható rajta (illetve a felső sorban a szokásos ábrák a térerővel, az akkumulátorral és az elmulasztott eseményekkel kapcsolatosan), de ezen kívül öt darab ugyanakkora „fiókunk” van, amelyekbe interaktív okosságokat költöztethetünk. A magyar szoftver ezeket tartalom kifejezéssel illeti, de a widget jobb szó rájuk.
Widgetből van egy sereg gyári, némi próbálkozás után a kedvenc kontaktok négyes listáját, négy gyorsindító ikont (ez 2db widget eddig), a Facebook kicsiny ablakát, az AccuWeather alkalmazását és a Reuters híreit rámoltam ki a képernyőre. Utóbbi három természetesen automatikusan frissül, ha van elérhető netkapcsolat (amire a V10-es szoftver random időközönként rá is kérdez). Ezek helyett pakolhatunk más okosságokat is, lehet bővíteni a gyorsindító sávot, újabb négy kedvenc kontakt is elfér, kirakhatjuk a naptár riasztásait, s van egy sereg RSS-szerűen frissülő egyéb blokk is.
Ez a felület kinyitva és becsukva is élvezhető, előbbi esetben kétszer hármas tagozódást kapunk, utóbbi helyzetben egymás alatt sorakozik a hat fiók, amelyek ide-oda pakolhatóak is. Ha valaki ezeket nem szereti, akkor eltakaríthatja az összeset, de mást nem kap helyette. Természetesen az összes kis widget kattintható, s a releváns felület nyílik meg (a Facebook weboldala, az AccuWeather programja, stb.), úgyhogy frankó a cucc, én nagyon élveztem.
De ez azért alapból azt feltételezi, hogy egy korlátlan netcsomag van a kártyán, illetve azt is, hogy minden nap töltőhöz jutunk, mert a szinte állandó adatforgalom és TCP kapcsolat bizony beleharap a telepbe. Ha dolgozik a widget-hadsereg, akkor egy napnál tovább nemigen húzza a készülék töltés nélkül. A történet másik fele már az OVI. Ez a magyarul igen debil nevű szolgáltatás gyakorlatilag a Nokia webes szoftveráruháza, mindenhol felbukkan a menürendszerben, ahol csak releváns lehet. Az OVI-ban jelenleg nincs túl sok komoly program, de egy párat kipróbálgattam, s már most bátorítanám a programozási vénával rendelkező lelkes olvasókat, hogy egy PH widget kifejlesztése abszolút adekvát tartalom lenne egy N97 főképernyőjén…
Az OVI adatbázisában van egy két jópofa program, néhány widget, egy rakás téma (mert ugye azt már említeni sem érdemes, hogy az N97 témák segítségével teljesen átpofozható színvilágot kaphat), de egyelőre még elég szegényes a kínálat. Drága szoftvert eddig nemigen láttam, olyan 2-3 euro között mozognak a fizetős alkalmazások, de van egy csomó ingyenes. Az OVI szolgáltatásairól, üzleti modelljéről hamarosan bővebben is írunk.
Alapfunkciók
Ha végre kiszórakoztuk magunkat a főképernyőn, akkor bentebb már nem lesz sok meglepetés. A menürendszer minden pontja képes 90 fokkal elfordulni, elvileg mozgásérzékelő is van a készülékben, de az az alapbeállítás, hogy összecsukva hosszúkás, széttolva széleskés elrendezést kapunk, s azt hiszem, hogy ez így is van jól. Az 5800-ból és a Samsung i8910-ből már ismerjük ezt a szisztémát, logikus, jókora feliratokkal dolgozó rendszer az érintőkijelzős Symbian.
A névjegyzék funkcionalitása most is megfelel az elvárásoknak. Nagy kérdés volt, hogy a magyar szoftverben a kettős mássalhangzóval kezdődő nevekre lehet-e keresni, s jelentem: igen. A bejegyzésekhez rendelhető fotó ugyan nem tölti ki a teljes kijelzőt, de egy ekkora ablaknak a fele is elég ahhoz, hogy beazonosítható legyen a kontakt. Újszerű a hívásfogadás megoldása, ha lezárt kijelzőnél érkezik a telefon, akkor balról jobbra húzva ujjunkat fogadjuk a hívást, jobbról balra viszont a csörgés elnémul, s felbukkannak az opciók (elutasítás, SMS küldése). A hívásjelzést úgy is némíthatjuk, ha a készüléket pofával lefelé fordítjuk, ilyenkor a kijelző feletti érzékelő konstatálja a szituációt, s beszünteti a csörgést. A kedvenc kontaktok kijelölése nem csak azért praktikus, mert így kikerülhetnek a főképernyőre, hanem azért is, mert mindig a névjegyzék tetején lesznek a keresések során. A keresés nyitott esetben evidensen a gombsor segítségével történik, összezárva virtuális billentyűzetünk van, amely annak fényében lesz egyre kisebb, ahogyan gépeljük be a karaktereket, mert csak az elérhető betűket kínálja fel.
Üzenetkezelés szempontjából az N97 elég jól felkészült telefon. Az SMS és az MMS funkcionalitása nem is kérdés, a gépelési sebesség a QWERTY billentyűzettel igen jó, ha viszont nincs két kezünk, akkor az érintésvezérelt felületen kell bűvészkednünk, ahol viszont csak a szokásos mobilgombsor virtuális leképzése áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben kérhetünk kézírásfelismerést is, de ez leginkább (innen nézve) egzotikus nyelvek művelőinek jelenthet alternatívát. Jó pont viszont, hogy a szerkesztőfelület betűmérete négy lépcsőben állítható.
Email lehetőségek kapcsán az N97 a nagymenő levélzsonglőr benyomását próbálja kelteni. Több fiók, POP3, IMAP4 és Exchange támogatás is van benne, az ismertebb levelezőszervereket magától képes beállítani, s persze javasolja, hogy az OviMail szolgáltatást vegyük igénybe. A csatolmányok kezelése is megoldott, gyakorlatilag korlátlan méretű és tetszőleges típusú fájlok repkedhetnek az éterben, de csak sikerült megfektetni a készüléket. Méghozzá 4100 email betöltésével, amelyektől a telefon úgy belassult, hogy az egész menü egy ballada képregényre ültetett feldolgozását juttatta eszembe. A hazai sajtótájékoztatón Gubro kollega rá is kérdezett arra, hogy ez így biztosan rendben van-e, de a gyártó egyik képviselője szerint a júzer a hülye, ha ilyesmit csinál. Egyrészt kösz, másrészt szerintem a júzer azt csinál a telefonnal, amit a szoftver enged. Ha 4100 emailtől befekszik, akkor korlátozni kell a letölthető levelek számát és kész.
A menüben a szoftverfrissítés opciót választva a készülék az elérhető internetkapcsolat segítségével fellép a Nokia által üzemeltetett szerverre, s gyorsan megkukkantja, hogy van-e bármi, amiből frissebb, lágyabb, jobb verzió már esetleg elérhető. Miután a V11-es szoftver nálam még nem játszott, ezért a Nokia Messaging 10-es verziójával vigasztalódtam, amely az E75-ben debütált, s továbbra is kellemes levelezési lehetőségeket kínál a gyárilag elérhető mailkliens mellett és/vagy helyett.
Iroda, GPS, játék
Az irodai alkalmazások között először a naptárra érdemes foglalkozni. Itt nincs semmi változás, korrekt kalendáriumunk van, ennek is van widget kiegészítője, amely a közelgő eseményeket jelezve kikerülhet a főképernyőre. A Nokia Mail for Exchange szolgáltatással az irodai szerverről is hajlandó "over the air" szinkronizálni, alapvetően mindent tud, amit egy naptártól elvárhatunk. Az ébresztőórával nekem speciel nem volt bajom, bár felhasználók jelezték, hogy mintha 5 perccel előbb riasztana, mint kéne, de miután számomra minden reggel olyan, mintha egy tömegsír aljáról kéne kimásszak, ezért ez a csúszás már fel sem tűnne.
Szomorú tény viszont, hogy az Office fájlok kezelésére hivatott QuickOffice programcsomagból csak a read-only verziót kapjuk meg a telefonhoz, ha szerkesztgetni is akarjuk a dokumentumokat, akkor bizony meg kell venni a teljes verziót. Pedig az N97 - kialakításából fakadóan - hatványozottan alkalmas erre a feladatra. A Zip fájlokkal és a PDF állományokkal viszont gond nélkül elbánik, itt is van ún. aktív jegyzet, amely arra szolgál, hogy firkálgatunk valamit a kijelzőre, írogatunk, képeket csatolunk, majd az egészet becsomagolva tovább lehet küldeni levélben, esetleg Bluetooth segítségével.
A számológép gyárilag csak alapfunkciós (majd akinek kell profibb, az szerez az OVI-ból), a diktafon gyakorlatilag korlátlan is lehetne, de egy órában maximálták a felvehető hanganyag hosszát, amely viszont lehet a folyamatban levő beszélgetés is. Az átváltó átvált, a kereső pedig a telefonban levő adatok között turkálhat, elég jópofa kis alkalmazás.
A beépített A-GPS modul a cellainfók alapján nagyon gyorsan talál egy nagyjábóli pozíciót, de a konkrét műholdas jelre sok percet kell várni. Próbáltam kinyitva is, hogy hátha, de ez sem segített rajta. A készülékben elvileg van iránytű is, de ezt jelen pillanatban semmilyen alkalmazás nem használja ki. A gyárilag telepített Nokia Maps a szokásos kondíciókkal vehető igénybe: rátölthetünk offline navigáláshoz egy rakás térképet PC-ről is, ha ezt nem tesszük, akkor megy a netre, ha pedig azt szeretnénk, hogy hangosan is navigáljon, akkor a zsebünkbe kell nyúljunk. A Garmin XT fut az N97-en, persze ezt is meg kell venni, s talán érdemes is, mert bár a Navteq térképek (owned by Nokia) elég sokat fejlődtek, a garminos TopMap adatbázis még mindig fényévekkel jobb. Elvileg a Sygic is elfut rajta, de a TeleAtlas térképek miatt ezzel nem érdemes vesződni.
Gyárilag egyetlen játék van a telefonon (legalábbis a magyar verziós N97-en), ez pedig a Gameloft által alkotott Guitar Rock Tour. Értelemszerűen a Guitar Hero mobilos verziója, sokat nem kell róla beszélni. Furcsa dolog, de az N97-ben jelenleg nincs hivatalos N-Gage támogatás. Állítólag majd lesz, illetve addig is lehet vele bűvészkedni, de ezt annyira nem ajánljuk. Egyébként a Skype kliens is az ígéretek tárgya volt korábban, ez is hiányzik, de persze erre is azt mondták az illetékesek, hogy majd lesz. Hát legyen.
Multimédia
A hátlapon retesz védi az 5 megapixeles Carl-Zeiss optikát, illetve a mellé költöztetett dupla villanót. Nem xenon, sima LED, ennek ellenére nem olyan vészesen harmatos az ereje. A fedél elhúzása automatikusan indítja a kamerát, amely természetesen fektetett üzemmódban működtethető. Ha a kinyitott telefon menüjében keressük ki a fényképezés lehetőségét, akkor viszont a belső optikán keresztül szemlélhetjük magunkat, ez a megoldás kifejezetten praktikus videohívásokhoz.
A beállítási lehetőségek ugyan nem szegényesek, de nem is falrengetőek. Ahhoz képest, hogy ez egy N szériás Nokia, itt látszik, hogy inkább üzleti, mint multimédiás eszköz, utóbbira ott van az N86. Állítható ISO, színtónus, kontraszt, élesség, fehéregyensúly, felbontás, van expozíció korrekció, sorozatfelvétel, önkioldó, illetve ha végre talál GPS jelet a kütyü, akkor a koordinátákat is rávési a felvételre. Videót VGA felbontásban, 30 fps sebességgel rögzít a kütyü, tesztmozi (MP4-ben) innen tölthető le.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fotók vizsgálatakor az látszik, hogy mint minden mobilos optika, normális fényviszonyok között viszonylag jó képeket készít. Kissé ugyan fakóak a felvételek, ezen lehet csavargatni a kontraszt állításával), s némi zajosodás ellenére meglehetősen részletgazdagok. Az autofókusz viszont több esetben is gondokkal küzdött, néhány teljesen ideális téma esetén is elmosódott az eredmény, de csak a képek egy részénél. A fény csökkenésével aztán exponenciálisan romlik a képek minősége, egyszerre lesz elmosott, de mégis zajos minden, a vakus felvételek pedig kritikán aluliak, a xenon hiánya bizony meglátszik. Persze erre minden megrögzött nokiás azt mondja, hogy hű, meg há, meg mit kell ezen lovagolni, meg majd a következő szoftverben javítanak rajta, de a V11 esetében a legutolsó információim alapján nem piszkáltak hozzá a kamerához.
A zenei funkciókra is inkább az egyszerűség a jellemző, nem pedig a csilli-villi animációk tömkelege. A lejátszó egy jókora albumborítóval örvendezteti meg a felhasználót, a kezelés egyértlemű. Van hangszínszabályozó, fut a háttérben, természetesen támogatja a sztereó Bluetooth headseteket is, illetve FM sugárzót is találunk a készülékben. Ez nem túl acélos, de 4-5 méterig egy normális rádióval be lehet fogni.
A beépített hangfalak meglepően jól szólnak ahhoz képest, hogy a készülék borítása jellemzően műanyag. A mellékelt füles nem rossz, de miután szét is szedhető a felvevőgombnál, illetve magán a telefonon is 3,5 mm-es jack csatlakozó található, ezért tetszőleges headset igénybe vehető. A beépített FM-rádióhoz kell is valami ilyesmi, hiszen ebben a modellben nincs beépített antenna.
Adatkommunikáció, összegzés
Itt tényleg minden van, a GPRS-től a HSDPA hálózati technológiág az összes európai szabvány elérhető, nem hiányzik a WLAN, a Bluetooth sem. HSUPA viszont nincs, és "csak" 3,6 Mbps az elérhető legnagyobb mobilhálózati sebesség. A DLNA pecsét még nincs rajta, de remélhetőleg ez sem késik sokat, addig itt van az uPnP szabvány. Az N97 egy adatkommunikációs mindenes.
A beépített böngésző is remekül ügyködik, a flash tartalom nem jelent neki gondot, a szélesvásznú kijelzőn a weboldalak nagy része megfelelően elfér. Itt gyors az eszköz, igencsak, egy komplexebb oldal ide-oda húzogatása sem rezzenti meg a képet. Ha a kijelzőn duplán kattintunk az ujjunkkal, akkor azt a részt a böngésző felnagyítja, újabb duplaklikk esetén pedig visszateszi kicsivé, akárcsak az iPhone browsere. A mi verziónk sajnos kihalt a YouTube-nál, pedig külön modul is van az N97-ben a népszerű videomegosztó kezelésére, de nálam sajnos csak a hang jött le, a kép nem. Megintcsak azt tudom mondani, hogy talán majd a következő szoftver ezt is orvosolja.
A készülékhez most nem PC Suite jár, hanem OVI Suite. (Haha, egy tologatós dömper, na, az az igazi ovi suite...) Ez persze attól OVI, hogy segítségével PC-s kapcsolattal is lehet letöltögetni alkalmazásokat, de mindenkit megnyugtatok, hogy némi (nálam 10 perces) automatikus telepítgetés után a jó öreg PC Suite is simán elboldogul a telefonnal. Természetesen vesz fel áramot is a PC-ről a ketyere.
UPDATE! A cikk megírása után/közben megjelent a V11-es szoftver. Ezt sajnos csak az OVI Suite segítségével lehet felrámolni, úgyhogy neki is futottunk. A mellékelt CD-n levő alkalmazásnak 480 megabájtnyi szabad helyre van szüksége, a telepítés nem egy túl rövid folyamat, de hiba nélkül megtörtént. Ám utána két PC-n is olyan eseménysorozatot indított el a készülék csatlakoztatása, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Összezavarta az operációs rendszer USB eszközökért felelős meghajtóit, a csatlakoztatott perifériák és eszközök eltűntek, azokat a Windows egyenként telepítgette újra. Az N97-et felismerte ugyan, de rögtön el is vesztette, ezt játszotta végtelenítve, amíg az ember meg nem unta. Az OVI Suite és a Nokia N97 egy másodperc erejéig sem találta meg egymást, a szoftverfrissítés kudarcba fulladt. Direkt két PC-n próbáltam, hogy kizárjam a gép, vagy az oprendszer hibáját, de felesleges volt minden küzdelem, újraindítás, újratelepítés. Mind az OVI Suite, mind pedig az N97 leírta magát, s az oldal történetében először utólag az Ajánlott pecsétet megvontuk a készüléktől.
A telefon egyértelműen gyenge pontja a telep. Hiába az 1500 mAh teljesítmény, ha komolyan kihasználjuk a készülék képességeit (widgetek, GPS, kamera, böngészés), akkor egy nap alatt totálisan lemerül. Ennek ugye egyrészt oka a folyamatos hálózati kommunikáció, illetve az új Samsung csúcsgépek árnyékába sem nagyon felérő TFT kijelző, amely sokkal többet fogyaszt, mint egy azonos méretű és felbontású OLED. Viszont olcsóbb.
Az N97 nem olcsó. Szinte hajszálra annyi, mint két legnagyobb vetélytársa, a HTC Touch Pro2 és a Samsung i8910 HD. Viszont azt kell mondjam, hogy tényleg odatették magukat a finnek, s bár szinte semmiben nem abszolút kiemelkedő, igen kiegyensúlyozott szolgáltatáskínálattal rendelkezik. A Samsung arconveri kijelzőben és képalkotásban, a Touch Pro2 is papíron izmosabb gép. A Nokia bátran számíthat márkahű ügyfeleire, akik valószínűleg elégedettek lesznek - fél év múlva. Mert ennyi hibával kiadni egy telefont... nem tudok rá jobb szót, szerintem igen pofátlan lépés. Az, hogy a V11-es szoftver már itt is van, mindenképpen azt jelenti, hogy a finnek is pontosan tudták, hogy a V10 nagyon bugos. UPDATE! Közben kiderült, hogy a V11 sem oldja meg a gondok zömét, külföldi felhasználók fagyásokról is beszámoltak.
A helyzet az, hogy hiába írom ide, hogy szerintem most még nem érdemes érte elrohanni a boltba. Drága is, sok baja is van. De az eddigi információim alapján a felhasználók egyszerűen szétkapkodják a bolti készleteket. És igen, az N97 jó cucc - lesz. Szerethető, használható, igazi üzleti társ, nem mellesleg presztízskütyü. Persze ez sem tökéletes, a több fém hiányát, az TFT kijelzőt és az energiafogyasztást nehéz szoftveresen javítgatni. Én most két pecsétet sütnék rá, az egyiket meg is kapja:
 |
| Nokia N97 |
De jár egy "különösen menjetek már a fenébe ezzel a bétás szoftverrel" nézés a komplett Nokiának.
Bog
A Nokia N97-et az MGSM.hu biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest II. Lövőház utca 12.
On-line a www.mgsm.hu címen.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
| Nokia N97 | ||
 |
Általános | |
| Technológia | GSM, UMTS | |
| Méret | 117,2 x 55,3 x 15,9 milliméter | |
| Tömeg | 150 gramm | |
| Színvariációk | Fekete, fehér | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 3,5 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 640 x 360 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT | |
| Színárnyalatok száma | 16,7 millió | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
| SMS memória / max. MMS méret | dinamikus / 600 kB | |
| Belső memória | 128 MB RAM Adattárolásra 32 GB használható |
|
| Memória bővíthetősége | microSDHC | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/1900/2100 MHz |
|
| GPRS / EDGE | Class 32 / Class 32 | |
| UMTS / HSDPA | van (384 kbps) / van (3,6Mbps) | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.0 (A2DP is) | |
| WiFi | van (802.11b/g) | |
| USB | microUSB 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | van / van | |
| GPS vevő | van, A-GPS támogatással | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | T9 | |
| Szoftverek | ||
| Platform | Symbian OS 9.4 Series 60 5th gen. 434 MHz-es ARM11 processzorral |
|
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, Exchange, hitelesített) | |
| Java | van, MIDP 2.0 | |
| Játékok | 1 | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | OVI, QuickOffice, Adobe PDF, Zip | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 5 megapixeles, autofókuszos, dual-led villanó Carl-Zeiss |
|
| Másodlagos kamera | van, VGA felbontású | |
| Videófelvétel | van (max. 640 x 480, 30 fps) | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | van | |
| FM-rádió | van, FM-sugárzó is | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1500 mAh (BP-4L) | |
| Készenléti idő | 432 óra (2G) / 408 óra (3G) | |
| Beszélgetési idő | 9 óra 30 perc (2G) / 6 óra (3G) | |
| Egyebek | ||
| 3,5 milliméteres fülhallgatókimenet, giroszkóp, lencsevédő, TV-kimenet, QWERTY | ||
