Külső
Kifejezetten strapabírónak épített készülékek már viszonylag régóta fellelhetők a hazai piacon, három nagy márka is kínált ilyeneket az elmúlt években. A Siemens kimondottan sikeres volt az ME sorozatával, bár a 65-ös széria már nem túlságosan népszerű. A Sony Ericsson R250 Pro elképesztő méretű telefon, embert lehetne vele ölni, ám gyártása utód nélkül megszűnt. A Nokia az 5-ös szériát használta fel a szabadidőmodellek számozására, az 5100 már a maga idejében is rendkívüli módon rondának számított, a Buffalo cipővel kevert telefon mérsékelt sikert aratott, azonban tesztalanyunk elődje, az 5140 már kezelhető és modern készülékként látott napvilágot. Mostanra már jól elavult, ezért frissítettek rajta egyet a finnek, és a számozás után odabiggyesztették az "i" betűt.
A külső gyakorlatilag érintetlen maradt. A zseblámpa gyorsgombja a csillag helyett mostantól a kettőskereszt. Ja, igen, a Nokia szerint a telefon tömege 0,2 grammot csökkent. Erősen filozofáltunk, hogy ezt mi okozhatta, talán kevesebb festék kellett a kettőskereszt gombra, mint az előző verzióban. A telefon különböző színekben kerül piacra, jellemzően ezek harsányak, amely ez esetben nem öncélú finn festők ármánykodásának tekinthető, hanem gyakorlati haszna is van: a készülék könnyen megtalálható a fűben, a homokban, a sárban, vagy szerszámok között a polcon. Persze aki kerüli a feltűnést, az választhatja a teljesen fekete kivitelt is.
A gumiszerű műanyaggal borított ház valóban strapabírónak tűnik, bár a gyártó erősen óv attól, hogy folyó vízben merítsük meg a telefont, vagy 10 emeletes panelháznak megfelelő sziklákról dobáljuk lefele. Maradjunk abban, hogy a telefon csepp, koppanás és szöszálló, és akkor senkit nem ér csalódás. Ha ráöntjük a kólát, és megfekszik a készülék, akkor a szerviz ugyanúgy beázásként kezeli az incidenst és egy fia garancia nem lesz érvényesíthető.
A telefon szétszedése újgazdag gyermekek ifjúkorát idézi, ugyanis kicsit Kinder-tojás jelleggel húzható ketté a ház. Az akkumulátort egy külön kis gumilap védi a behatásoktól, a töltőcsatlakozó szintén gumiborítást kapott. A gombok nagyon kemények, a navigációs billentyű viszont kicsi, és ez a két tulajdonság alaposan megdolgoztatja a felhasználót, ha a menüben szeretne navigálni. Bár a gombok megnyomásához izmos ujjbegy és határozott mozdulat szükségeltetik, ennek ellenére sokszor sikerült merő véletlenségből elindítanunk a Push-To-Talk szolgáltatást, melynek gyorsbillentyűje a ház jobb oldalán helyezkedik el. A bal oldalon a hangerőszabályozót találhatjuk. Alul kettő, felül egy rés szolgál arra, hogy nyakbaakasztót applikáljunk a telefonra, amely ennél a modellnél valóban nem csak öncélú kivagyiság okán hasznos.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
