Bevezető, külső

Amikor először megláttam, hogy a Motorola is bejelentette a „W” szériás készülékeit azt hittem, hogy a Sony Ericsson Walkman mobiljai erős kihívóra találnak majd. Nos az első fecske a W375 egyértelművé tette, hogy rettegésre semmi ok. Amikor Bog kezembe nyomta a telefont rögtön éreztem, hogy nem leszünk túlságosan jó barátok, de azért adtam egy esélyt.

A készülék külsőleg még akár szép is lehetne, mert a sikeres V3 dizájnelemeiből építkezik. Ám ez inkább hosszú, mint széles és hát pengevékonynak egyáltalán nem mondható. A felső flippnek csak kb. háromnegyede nyílik fel, így az alsó felén a billentyűk alatt egy szerencsétlen kitüremkedés nehezítheti meg a gépelést. Az összecsukott készüléken összesen két hangerőgomb található, valamint az előlapon egy kamera és külső kijelző helyett három, alapestben láthatatlan ikon, melyek bejövő üzenetkor, elmulasztott híváskor, vagy gyenge akkufeszültség esetén villognak.

A készülék nem egészen 180 fokban nyílik ki. A külső Motorola jel mellett belül is egy hasonló kapott helyet, nehogy elfelejtse az ember fia mivel is van dolga. A billentyűzet ezúttal nem lézergravírozott acél, hanem összefüggő keménygumi. A gombok mérete kényelmes ugyan, de nagyon kemények, használatuk kissé kényelmetlen. A négyirányú navigyűrű közepén található a menügomb. Ezt öleli körül a két szoftgomb, az internet és az üzenetek gyorsbillentyűje, illetve a hívás kezdeményező és megszakító gombok.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!