Előszó, külső

Kérem, ilyen az, amikor a szépség rabul ejti az embert. Idén januárban már volt alkalmam tesztelni a Motorola Aura nevű mobiltelefonját, az emlékek pedig egy pillanat alatt elő is jöttek, amikor a gyártó felkínálta a lehetőséget, hogy megnézzem készülékük átdolgozott verzióját, melyet az Apollo 11 indításának negyvenedik évfordulóján dobtak piacra, így tisztelegve az amerikaiak holdraszállása előtt — vagy lehúzni még egy bőrt a készülékről, ez már csak nézőpont kérdése. Az én szempontomból viszont nem ez a lényeg, hanem az, hogy a tesztelési lehetőséggel éltem, pedig pontosan tisztában voltam azzal, hogy a limitált kiadású változat gyakorlatilag alig különbözik az eredeti modelltől. Most pedig megpróbálok egy cikket összehozni, miközben örülök annak, hogy ha már csak pár napig is, de az asztalomon hever a gyönyörű Aura.

Előre felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy ez a cikk rövid lesz. No nem azért, mert nehezemre esik írni a készülékről, hanem azért, mert a Celestial Edition nevű kiadás bizony sem kívül, sem belül nem különbözik jelentősen az eredeti változattól. A külső részletezésénél is januári cikkemből fogok szemezgetni, ugyanis klasszikustól idézni jó, főszerkesztőnk legalábbis mindig ezt mondja, ha saját cikkeire hivatkozik. A viccet félretéve: az új Auránál egy olyan koncepcióra kell gondolni, mint amilyen az LG Viewty Talmácsis kiadása volt, ahol a többletet kizárólag a világbajnok motorversenyzőt ábrázoló háttérképek és csengőhangok jelentették. Itt azért kicsit többre számítottam, az előzetesen megjelent sajtófotók alapján ugyanis úgy tűnt, mintha a borítás egy árnyalattal sötétebb, bronzosabb színű lenne, csalódtam is, amikor a kezembe vettem az ismerősen ezüstösen csillogó készüléket. Az egyetlen küllemi eltérés az elforgatás után előbukkanó feliratban nyilvánul meg: honouring the Apollo 11 mission. Szerintem egyébként átverés volt az egész.

[+]

Sem a méret, sem az anyaghasználat nem változott. A borítás rozsdamentes acélból készült, a kijelzőt 62 karátos zafírüveg védi, a fémben található mintákat pedig két hét alatt marják az acélba, mielőtt bevonják a fizikai behatásokat jól tűrő védőréteggel — ezen már az eredeti Aura tesztelésekor is jót derültem, engem őszintén szólva nem hat meg, hogy a gyártósoron két perc vagy két hét alatt készül el a mintázat. A kijelző... az viszont még mindig dobogós. Valódi kör alakú (ilyet azóta sem csinált senki más), átlója 1,55 hüvelyk, felbontása pedig 480 pixel — a kör átmérőjén ennyi pixel van, akárhonnan nézzük. Ez azt jelenti, hogy minden milliméter 12-nél picit több képpontból áll, a minőséget el lehet képzelni — varázslatos. A domború felületű üvegborítás pedig még különlegesebbé teszi ezt az amúgy sem hétköznapi TFT-panelt.

A hátlapon is ott van az "exkluzivitás", ami a kamerát takaró üveglap alatt található három fogaskerékben nyilvánul meg. A gyártó szerint ezek a nyitómechanika finomságáért felelősek, szerintük az összesen 700 elemből álló készülék 200 alkatrésze (azon belül 130 golyóscsapágy) gondoskodik a mindkét irányba eltolható flip mozgásának finomságáról. Egyrészt fogalmam sincs, hogy egy fedlap mozgásának finomságához hány alkatrész szükséges, tehát az információ számomra semmitmondó, másrészt a flip semmivel sem mozog finomabban, mint bármely másik készüléknél, ugyanúgy rugó tolja ki, tehát ez is mókusvakítás, de annyi baj legyen, a fogaskerekek tényleg egyediek. Állítólag egy svájci órásmester találta ki a mechanikát.

Az Aura (és így a Celestial Edition is) szép, jó, minőségi, exkluzív, mérete vastagsága ellenére kellemes (96,9 x 47,6 x 18,6 milliméter), 141 grammos tömege pedig minőségérzetet ad. Az összeszerelési minőséggel sincs baj a hátlap levehető részét kivéve, annak pereme ugyanis jóval magasabban van, mint kellene, ami miatt érezhető és látható perem van a hátlapon — ilyen hibára az Auránál nem emlékszem, elképzelhető tehát, hogy egyes elemeket valóban kézzel állítanak elő, ezért lehet eltérés a nálam járt két készülék között. Sajnos a gombsor még mindig olyan, amilyen volt, nehezen kezelhető, furcsa kiosztású, sem nagy ujjakkal, sem műkörmökkel nem lehet használni — még szerencse, hogy nekem egyik sincs, ezért ha nehezen is, de meg tudtam írni az SMS-eket, amiket kellett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!