Replika? Védjegy? Mik ezek?

Replika. Nem új keletű fogalom, hiszen a köznyelvben már régóta használják mindenre, ami... várjunk csak, pontosan mi is az a replika? Minden olyan termék, ami egy másiknak a másolata. Itt rögtön el is kell különítenünk az általános és a jogi meghatározást, utóbbit nézve ugyanis csak abban az esetben beszélhetünk replikáról, ha a lemásolt termék le van védetve, de természetesen úgy általánosságban nézve elképzelhető az is, hogy egy védjeggyel nem védett terméket másolnak le, ami szintén replikának minősül — a népszerű termékek persze nyilván egytől egyig le vannak védetve mind formaterv, mind pedig logók és egyéb arculati elemek tekintetében, tehát az előzőekben elmondottak csak elméleti szinten léteznek.

Az egyik legismertebb védjegy

A kulcsszó a védjegy fogalma, lássuk hát, hogy mi is ez pontosan. A Magyar Szabadalmi Hivatal meghatározása szerint a védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, mely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha

• megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható,
• nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy
• viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).

A védjegy tehát egy nagyon fontos dolog a gazdaságban, épp ezért védeni, jogi nyelven szólva oltalmazni kell. Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

Ezt is jól ismerjük

Látható tehát, hogy jogi szempontból azok az eszközök számítanak replikának, melyek más cégek védjegyeit használják fel. Ez előzőekből nem derült ki egyértelműen, de védjegy lehet egy formaterv is, de ezzel nyilván csínján kell bánni, itt nem lehet bármit levédetni, vicces is lenne, ha az egyik autógyár például levédetné a kereket, mint formatervet, aztán a többi gyártó elkezdhetné fejleszteni a repülő autót, mert simát már nem gyárthatnának. Persze a telefonoknál ez kicsit egyszerűbb, de például az iPhone formaterve nincs levédetve, ezért is jelenhetett meg a Meizu M8 és ezért fognak meg a vámon olyan eszközöket, melyek bár formájukban csak távolról emlékeztetnek az iPhone-ra (mert mondjuk kockaalakúak), van rajtuk egy alma logó. A problémás eseteket (amikor az egyik termék köznyelven szólva "hasonlít" a másikra) szakértők döntik el, melyeket az eredeti termék gyártói alkalmaznak, a végkimenetel tehát általában nem kérdéses. A jog szerint a hamisított terméken lévő embléma nem szabad, hogy összetéveszthető legyen az eredeti termékével, annak védjegyével — ezt a vásárló szemszögéből nézve kell érteni.

A forgalmazásról és a vámról

A jog a hamisítványok forgalmazásával kapcsolatban teljesen egyértelmű: az Európai Unió és így Magyarország területén nem lehet olyan termékeket árulni, melyek védjegyeket jogosulatlanul használnak fel. A behozatal ennél egy kicsit összetettebb kérdés — a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos vámhatósági intézkedéseket az alábbi jogszabályok határozzák meg:

• 1383/2003/EK tanácsi rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről
• 1891/2004/EK bizottsági végrehajtási rendelet
• 371/2004 (XII.26) Korm. Rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
• További mögöttes jogszabályok:
• 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről
• szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény.

Behozatal szempontjából nincs különbségtétel magánszemélyek és cégek között, kizárólag az áru mennyisége (pontosabban annak becsült értéke) határozza meg, hogy a feltárt szabálytalanság szabálysértés vagy bűncselekmény. Az értékhatár márkatulajdonosonként 100 ezer forint. Ugyanakkor a jogszabályok hatálya alól kivételt képeznek az utasok személyi poggyászában található, nem kereskedelmi jellegű áruk a vámmentesség keretein belül. Ezekben az esetekben semmilyen körülmény (például mennyiség) nem utalhat kereskedelmi jellegre. Ez a kivétel kizárólag az utasok személyi poggyászára vonatkozik, tehát a postai küldeményekre nem!

A forgalmazás viszont már egy egészen más történet, a hamisítványokat forgalmazó cégeket vagy az azokat árusító magánszemélyeket már keményen megbüntetik, legalábbis elvileg. Ettől függetlenül tucatjával működnek olyan weboldalak és rendes boltok is, melyekben szinte csak és kizárólag kínai készülékeket lehet kapni, azok egy része pedig sok esetben hamisított, védjegyeket jogtalanul használó termék — ezek a boltok pedig már évek óta üzemelnek, a hatóságok pedig nagy ívben tesznek az egészre. Az viszont biztos, hogy a vámunk elég jól működik, főleg akkor, ha légi úton érkező termékekről van szó. A nagyobb mennyiségben, nem kézipoggyászban érkező árut lefoglalják a vámon, persze csak akkor, ha kiszúrják, hogy hamisítványról van szó. A vámosok jellemzően két okból veszik észre az efféle csomagokat: vagy tapasztaltak és sejtik, hogy hamisítványról van szó, vagy a nagyobb jogosultak (tehát gyártók) vámfigyelő szolgáltatást vettek igénybe. Utóbbi esetben a cégek megadják, hogy mely védjegyek fokozott figyelmét kérik, így a vámosok nagyobb eséllyel veszik észre azt, hogy nem eredeti eszköz szeretne bekerülni az országba. Kétféle vámhatósági eljárás létezik:

• A vámhatóság hivatalból intézkedik és a terméket lefoglalja. Szakértő mondja ki, hogy a lefoglalt áru valóban hamis-e, sérti-e a szellemi tulajdonjogot. Ebben az esetben — értékhatártól függően — szabálysértési vagy büntetőeljárás indul az ügyben. Amennyiben a bíróság megállapítja a bűncselekmény elkövetését, úgy az áruk elkobzását rendeli el.
• Ha jogtulajdonos korábban vámhatósági intézkedés iránti kérelmet nyújtott be, akkor a vámhatóság ez alapján közvetlen vámfelügyelet alá veszi a terméket (ez nem lefoglalás!). Ebben az esetben nem büntetőjogi, hanem polgári peres útra terelődik az ügy, ahol a jogtulajdonos pereli az áru behozóját. Amennyiben a termék hamisnak bizonyul, ugyancsak megsemmisítésre kerülhet sor és az importőrre büntetést is kiszabhat a bíróság. Ugyanakkor a 1383/2003/EK rendelet alapján lehetőség van úgynevezett egyszerűsített eljárásra. Ha a jogtulajdonos és az áru birtokosa is beleegyezik, akkor a bírósági út kihagyásával azonnal megsemmisítésre kerülhet a hamis termék.

A büntetés mértékéről nincs információnk, mi csak olyan esetekről tudunk, amikor a 1383/2003/EK rendelet alapján történő egyszerűsített eljárás zajlott. Sajnos napjainkban ezekre viszont egyre kevesebbszer kerül sor, a boltok és a "csempészek" ugyanis egyre tapasztaltabbak és nem légi úton hozzák az országba az árut; a repülő Kínából Romániába vagy egyes esetekben Ausztriába viszi a csomagot, ezeken a helyeken ugyanis gyengébb az ellenőrzés, ritkábban szúrják ki a hamisítványokat. Magyarországra pedig már kamionokon vagy autóban jutnak be a cuccok, mivel EU-n belül már nyilván nem ellenőrzik olyan erőteljesen, hogy van-e harminc telefon a táska mélyén.

A megsemmisítés is egy érdekes történet. A hivatalos információk szerint a megsemmisítés érdekében a Vám- és Pénzügyőrség elsősorban szerződéses partnereivel, így a Megváltozott Munkaképességűek Szervezetével vagy más szervezettel veszi fel a kapcsolatot. Ilyenkor, ha lehetőség van rá és a jogtulajdonos is hozzájárul, akkor a márkajelzések eltávolítását végzik ezek a szervezetek (ez mobiloknál nyilván kevésbé lehetséges), majd később a termékek karitatív célokra kerülnek felajánlásra. Amennyiben ezen szervezetek a megsemmisítést nem vállalják, más szervezetek vagy cégek segítségével történik a megsemmisítés, a környezetvédelmi szabályok maximális figyelembe vételével. Lapunk nem hivatalos értesülésekből úgy tudja, hogy az elektronikai termékek megsemmisítéséért egy állam által felkért, magánkézben lévő vecsési telephelyű cég felel, ahol a pletykák szerint sokszor történnek huncutságok, de mivel nincs jogalapunk erről bővebben írni, ez alkalommal is eltekintünk a spekulációktól.

Ez is egy megsemmisítő üzem — igaz, Amerikában van és vegyi fegyvereket kap szét

Kik a szituáció vesztesei? Mit tesznek a gyártók?

A hamisításnak szinte csak vesztesei vannak, hiszen nem csak a védjegyeket birtokló cégeknek, hanem azoknak a felhasználóknak is rossz, akiket a replikákkal esetlegesen átvernek. Persze vannak olyanok is, akik örülnek annak, hogy a drága luxustermékeket hamisítják, hiszen huszadáron megvásárolva a laikusok előtt ugyanúgy villoghatnak, mintha valóban egy felsőkategóriás termékük lenne, a hamisítványokat gyártó cégekről nem is beszélve, ők ugyanis gyakorlatilag pénzt keresnek mások munkájából — persze mondhatjuk azt is, hogy aprópénzre váltják azt. Az "igazi" gyártók szempontjából viszont nagyon szerencsétlen ez az egész helyzet, ők ugyanis a replikák miatt nem csak pénzt, hanem hírnevet és vásárlókat is veszthetnek, ha ugyanis valaki jóhiszeműen vesz egy silány minőségű hamisítványt, az eredeti termék gyártóját fogja leírni azért, mert használhatatlan az eszköze. A leginkább érintett gyártók a Nokia, a Sony Ericsson és az Apple, de néha-néha lehet látni HTC és LG hamisítványokat is. A jelenséggel kapcsolatban a Nokiát faggattuk, hogy mégis mit szólnak ehhez az egészhez és hogyan védekeznek vele szemben. Íme a hivatalos válasz:

Döbbenetes Nokia N97 replika

A hamisítás olyan illegális tevékenység, amely világszerte különböző iparágak, nagy gyártóinak termékeit érinti. A Nokia nyomozói és szakértői hálózatával minden lehetséges lépést megtesz azért, hogy megvédje vásárlóit, fogyasztóit, az üzletágat és magát a márkát a hamisítványoktól. A Nokiának nagy problémát okoznak a nagyon rossz minőségű hamisítványok, és, hogy a rossz minőség veszélyeztetheti a vásárlói tapasztalatokat és végeredményben a vásárlók biztonságát. . A helyi gazdaságra is károsan hatnak a hamisított termékek, mivel azok bevételkiesést okoznak a legitim üzleteknek, csökkentik az állami adóbevételeket és az ellenük tett erőfeszítések is költségekkel járnak.

A mobiltelefonok piacvezető vállalataként a hamisítók a legnépszerűbb termékeinket próbálják lemásolni. Azt javasoljuk fogyasztóinknak, hogy a Nokia készülékeket megbízható, a Nokia által meghatalmazott kereskedőtől, üzletből vásárolják, ahol biztosan eredeti, Nokia garanciával ellátott terméket árulnak.

A Nokia hamisítással szembeni proaktív hozzáállása számos területen megmutatkozik, az erős és sikeres globális végrehajtási programunkban együttműködünk a helyi hatóságokkal, ipari szervezetekkel, fogyasztói csoportokkal és magukkal a fogyasztókkal, hogy megakadályozzuk ezt az illegális tevékenységet. Hiszünk abban, hogy a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen eleme a hamisítás felszámolására indított küzdelemnek. A Nokia mindent megtesz a szellemi tulajdonjogok védelmében, beleértve a védjegyeket és a formatervezési jogokat. Folyamatos figyeljük piacot, hogy felfedjük és azonosítsuk az ezek ellen elkövetett szabálysértéseket. Nyomozást indítunk a gyanús tevékenységek felderítésére, és megtesszük a megfelelő lépéseket, hogy ezeket beszüntessük.

Nokia 6300 replika — gyorsteszt

Az egész cikk alapjául egy Nokia 6300 replika szolgált, melyet egy kedves olvasónk biztosított, amit ezúton is köszönünk neki! Nem akarom túl bő lére ereszteni, volt már pár replika teszt az oldalunkon, sokan valószínűleg tőlünk függetlenül is láttak már hamisított telefonokat, az viszont biztos, hogy eddig ez a legjobb minőségű, ami nálunk járt.

A masinán első blikkre nem látszik, hogy replika, de árulkodó jelek azért vannak. A szakavatott szemek kiszúrhatják, hogy a hátlapon lévő kihangosító hangszóró nem teljesen úgy néz ki, mint az eredeti modellen, de a készülék elbukhat a gyengébb minőségű illesztéseken és a recsegő-ropogó gombsoron is.

[+]

A készülékbe egy eredeti Nokia akkumulátort (BL-5C) kellett berakni, mert a hamisítványhoz nem volt hamisított akkumulátor: a legkomolyabb, hogy gond nélkül működött róla, tölteni szabványos Nokia töltővel és a miniUSB porton keresztül is lehetett. Az akkumulátor alatt egyébként két darab SIM foglalat van, plusz a kialakítás is elég igénytelen, az akksit úgy kell betömni a helyére, gyakorlatilag csak a nagyon nehezen visszarakható hátlap tartja ott.

[+]

Ha ezeket a különbségeket valamiért nem vesszük észre, akkor a menü egyből elárulhatja magát, pixeles ikonok, más felépítés és egész más sebesség jellemzik a készüléket. Persze az ügyes kínai mérnökök megpróbálták lemásolni ezt a részt is, úgyhogy még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a laikusok itt sem akadnak fent. A hangminőség viszont egy árulkodó dolog, a nagy gyártók ugyanis nem mernének kiadni egy olyan pocsékul szóló eszközt, mint amilyen ez.

Íme egy videó a menürendszerről:

Konklúzió

Figyeljünk tehát oda, mikor telefont vásárlunk. Ha egy népszerű vagy divatos, netán luxuskategóriás készülék vásárlásán törjük a fejünket és annak beszerzését nem szolgáltatón vagy egy megbízható bolton keresztül szeretnénk véghezvinni, akkor különösen legyünk résen: a sarki GSM-boltokban és az online aukciós oldalakon nagy rá az esély, hogy megpróbálnak majd átverni. Persze a józan paraszti ész itt is nagy úr, ha egy másfél millió forintos Vertu valamiért csak háromszázezer forintba kerül, akkor az egészen biztos, hogy replika. Vásárláskor pedig már könnyen meggyőződhetünk a készülék gyártási helyéről, feltéve, hogy be tudjuk kapcsolni: ha a készenléti képernyőn beírjuk, hogy *#0044#, majd megnyomjuk a tárcsázó gombot, az MTK-s készülékek átváltanak angol nyelvre — a hamisítványok pedig egytől egyik MTK platformon alapulnak. Hangsúlyozom: jobb félni, mint megijedni, mi már a Westend City Centerben is láttunk hamisított Vertut, ami azért... khm, nem gyenge pofátlanság.

Igazi vagy hamisítvány?

A probléma az, hogy a hamisítványokat áruló cégekkel nem igazán lehet mit kezdeni. Hiába "adjuk fel" őket, szinte biztos, hogy nem fog semmi történni, utólag meg szintén hiába reklamáltunk, hogy átvertek. A témában jártasabb kereskedők szerint a hamisítások mértéke csökken, szerencsére Kína kezd eljutni oda, hogy saját formatervvel is el tudja adni a készülékeit, tehát nincs akkora szüksége arra, hogy hamisítson — a jelenség mondjuk még évekig megfigyelhető lesz, mivel szerte a világon hatalmas készletek halmozódtak fel hamisított készülékekből.

Bocha

A cikk megírásával kapcsolatos segítséget köszönöm a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség készséges munkatársainak, dr. Dallos Zsolt ügyvédúrnak és a 6300 replikát biztosító kedves olvasónknak!