Bevezető, tartozékok

A technológia világában a legtöbb fejlesztés a piacra kerülés után csak keveseknek válik hozzáférhetővé. A legdrágább, legújabb modellekbe kerülnek először a friss újdonságok, aztán egyre inkább elterjednek, és a végén teljesen megszokottá, általánossá válnak. Így van ez a mobiltelefonok területén is, hiszen míg néhány éve igazi csemege volt, ha például egy telefonban akár több gigabájt memória volt, manapság ez már nem nagy szám, főleg, hogy a microSD ára a padlón van, néhány ezer forintért óriási tárhelyet vásárolhatunk magunknak.

[+]

Az okostelefonok egyik fejlődési ága a központi egység, a processzor és a chipset. Akárcsak a PC-k világában, most itt (is) dúl a nagy harc, egyre erősebb és jobb egységek kerülnek a telefonokba, lassan már egy kisebb laptop erejét préselik beléjük (persze a teljesen más technológia miatt nem lehet közvetlenül összehasonlítani őket). A Samsung már nyolcmagos processzornál jár, de most a négymagos egységek kezdenek hódítani. Ezek is a csúcstelefonoknál kezdték, ám most a kínaiak is beszálltak a buliba és drasztikusan olcsóbb áron kínálják magukat.

[+]

Az egyik ilyen alacsony árú készülék a Lenovo A820, melyet az XXL GSM biztosított számunkra. Szerintem a világ egyik legjellegtelenebb dobozát kapjuk, a Lenovo talán 10 percet se foglalkozhatott a csomagolás tervezésével. Hófehér, semmi kép, némi kínai szöveg, meg egy böhöm nagy logó, azt csókolom. A benne lévő műanyag tálca rekeszeiben sorakoznak a tartozékok és maga a telefon. Szokásosan kapunk hálózati töltőfejet (az országnak megfelelő adapterrel), USB kábelt és egy sztereó fülest.

[+]

Külső

Nálam még nem járt Lenovo mobil, de még csak kézben se fogtam igazán, amiben talán szerepe van annak is, hogy Európában ezeket hivatalosan nem forgalmazzák (még). Az A820 nem fog formatervezési díjat kapni, szolid, egyszerű kinézete van, nem akar három kategóriával drágábbnak látszani. Ami kicsit extrább, az a tesztpéldány sötétlila (egyik kollegám szerint padlizsán) színe. Nem panaszkodhatom, egy rózsaszín és két hófehér után most megint színes teszttelefon került hozzám, bár ezt se mondanám masszívan férfiasnak (létezik sima fekete és fehér is belőle), de nem bámult senki, amikor elővettem. Viszonylag hosszúra és szélesre nyújtották, ám kellemesen vékonynak érezzük, pedig a 9,9 mm alapján nem ezt várnánk. A minőség elsőre jónak ígérkezik, a teljesen műanyagból készült burkolat jó fogású, a hátlap matt, selymes tapintású bevonatot kapott. Minden szépen illeszkedik is, ám használat közben kiderül, hogy a hátlap bizony mocorog, benyomódik a kezünk alatt. Noha mindezt különösebb hanghatás nélkül teszi, ez lerontja az összképet, még úgy is, ha bevillan az árcímke.

[+]

Az előlapon simán jutott hely egy 4,5 hüvelykes kijelzőnek, amihez qHD felbontást és 16 millió színt társítottak. Mi több, egy IPS panelt szereltek be, tehát nem is rossz a képminőség, a színek is rendben vannak és ezúttal van normális betekintési szög is. Talán a fényerő lehetne több, amit inkább utcai használatnál fogunk hiányolni, mert a láthatatósága a vártnál gyengébb. Az alsó részen három megvilágított androidos érintőbillentyűvel futunk össze, egyedül a rajzolatuk az extra. Felülre került a hangszóró, amivel megint semmi problémám nem volt. Maximális hangerőn hajlamos kis torzításra, de olyan hangos, hogy nem is kell ennyire feltolni. Mellette közelség- és fényszenzor bújik meg, az előlapi kamerát nélkülöznünk kell. Talán ennél is fájóbb, hogy egy állapotjelző LED-nek viszont tényleg szoríthattak volna helyet.

[+]

A hátlap ugyebár lila, mint azt már írtam, amúgy meg nagy lapos az egész. Alul látjuk a kihangosító nyílását és itt álljunk is meg kicsit. Ennek a telefonnak olyan elemi erővel szól a hátsó hangszórója, hogy a hajunk lobog tőle. Durva hangminőséget ne várjunk, de elképesztően hangos, és maximumon is csak néha torzít. Ennek azért előfeltétele, hogy ne hátlappal lefelé tegyük le, mert akkor sajnos sokat halkul. Feljebb szolid fekete Lenovo felirat, majd a kamera optikája következik, ezt kicsit kiemelték.

[+]

Oldalról még kevesebb izgalmat tartogat, mint hátulról. A balján konkrétan nincs is semmi, míg jobbra a hangerőszabályzót találjuk. Alulra mindössze a mikrofon jutott, így aztán felül sorakozik a 3,5 mm-es jack, a microUSB és a bekapcsoló/lezáró billentyű is. Utóbbi elhelyezése nem annyira kényelmes, ekkora méretnél már jobb, ha oldalt van.

Hardver, szoftver

Már a bevezetőben említve lett, hogy az A820 egyik ütőkártyája a négymagos processzor. A MediaTek MT6589-es chipje négy darab, egyenként 1,2 GHz-es Cortex-A7 maggal üzemel, melyhez jelen esetben 1 GB RAM-ot és egy PowerVR SGX544MP grafikus gyorsítót társítottak. Ez így elég baráti összeállításnak tűnik és valóban az is. Noha nem veszi fel a versenyt a Qualcomm vagy a Samsung saját négymagosaival, de teljesen korrekt teljesítményt nyújt.

Mindehhez az is hozzájárul, hogy a Lenovo már a 4.1.2-es verziójú Androidot tette fel az A820-ra. Igen, van már 4.2 is, viszont a gyártó nem hagyja magára a tulajokat, a tesztkészüléken eleve a harmadik frissítés utáni verzió volt, de már jelezte, hogy akad újabb is. Mi több, az egészet feldobták az IdeaPhone nevű felülettel, és ez több csemegét is tartogat, amikről részletesebben a következő oldalon olvashattok.

A videón is látható, nem igazán volt gond a sebességgel, a négy mag és a kellő méretű RAM tette a dolgát. Ehhez még hozzájönnek a Jelly Bean verzióval járó optimalizálások és finomítások is. Akadások szinte alig voltak, akkor is csak pillanatokra, fagyásról vagy újraindulásról szó sem volt. Azt persze tegyük hozzá, hogy noha a telefonon a gyári Lenovo szoftver futott, azért apróbb módosítások történtek. Gyárilag nincs ugyanis magyar nyelv, ezt jól mutatja az is, hogy a menü egy része angol maradt, de néha felbukkantak kínai karakterek is. Az már kevésbé meglepő, hogy a rootolás is rajta volt, sok kínai gyártó már alapból így küldi a telefonjait.

Extrák, adatátvitel

Az IdeaPhone felület egyik része a grafikus módosítás, ami nem olyan drasztikus, mint a HTC vagy a Samsung esetében, viszont itt is elég sok dologhoz hozzányúltak. Újak az ikonok, a kapcsolók, a hátterek, a tárcsázó, szóval azért belepiszkáltak. Nem nyúltak viszont a billentyűzethez, ami így kissé elüt az összképtől, de ez igen gyorsan orvosolható. A lezáróképernyőhöz nem nyúltak, a státuszmenü viszont megkapta a parancsikonokat, itt a Bluetooth vagy a WiFi mellett profilt is tudunk váltani. Van itt egy Vendég és Gyermek profil is, amik sajnos nem működtek, de tippem szerint a 4.2-es Androidban már alapból meglévő felhasználói fiókokhoz hasonlóról van szó. Maga a felület amúgy emlékeztet a GO Launcher nevű programra.

A testreszabási lehetőségek viszont elég jól kibővültek. Kilencre növelték a főképernyők számát, a menüben újfajta nézetek és rendezési elvek jelentek meg. Ez azonban még nem minden, mivel arra is lehetőség van, hogy ha megcsináltuk kedvenc főképernyő elrendezésünket, akkor azt el is menthetjük. Továbbá vannak témák, amiket a program saját áruházából tudunk letölteni, ezek nem csak egyedi hátteret, hanem saját ikonkészletet is tartalmaznak. Ezenkívül hasonló módon juthatunk háttérképekhez is. Itt viszont erőteljes a kínai (ázsiai) hatás, rengeteg modellfiú és lány, valamint igen lengén vagy tipikusan iskolásruhába öltözött manga kislányok figyelnek ránk, mint egy szolid pornóoldalra tévedtünk volna. Még ezeken is túl az ikonok stílusa, a feliratok betűnagysága az animációk és még számos további apróság állítható, úgyhogy bőséges a variációk száma.

Adatátvitel terén nincs komolyabb szégyellnivalója az A820-nak. Négysávos GSM és kétsávos 3G modul üzemel benne (és itt már mindkét kártya képes 3G-re), ezzel maximum 21 Mbit-tel tud letölteni és 5,76 Mbit-tel feltölteni. A WiFi b/g/n szabványú, tud hotspotot és WiFi Direct-et is. Akad itt még Bluetooth, ez 4.0-s sztereó, valamint a microUSB-ről se feledkezzünk meg, NFC viszont nincs. A kétkártyás üzemmód integrálása ezúttal is rendben van. A kártyák bármelyike kikapcsolható, kiválaszthatjuk a hívás, üzenet és adatátvitel esetén alapértelmezettet, de esetileg is könnyen válthatunk a státuszmenüből. Az egyik kártyán való beszélgetéskor a másik nem elérhető, tehát csak duál aktív készenlétet tud.

Multimédia

A szerény optika egy 8 megapixeles, autofókuszos kamerát rejt magában, ami felbontást tekintve egész komoly, cserében viszont le kell mondanunk a LED-ről. Változott a kereső is, egyszerre látjuk az exponáló és videórögzítő gombot, az aktuális beállítások elrejthetők a képernyő tetejéről. Opciók tekintetében szokásos a felhozatal. Felbontás, fehéregyensúly, expozíció, időzítő, különféle témák, effektusok, ISO, geotagging, HDR a fontosabbak. Maga a fényképezés villámgyors és a legkomolyabb, hogy tud sorozatfotót, mégpedig beállítástól függően maximum 40 vagy 99 képet készít, amíg nyomjuk az exponálót.

A kínaiak már több területen bizonyították, hogy van keresnivalójuk a mobilpiacon is. Azonban az is biztos, hogy fényképezőt még nem nagyon tanultak meg jót összehozni. Sajnos a fotók minősége vérszegény, a képek széle teljesen életlen, nagyon erős a zajszűrés, és a színekkel se mindig stimmelnek a dolgok. Legalább a HDR szépen dolgozik, ezt az utolsó 2-2 fotón lehet megtekinteni. Videózásnál maximum 720p felbontásban rögzíthetünk, sztereó hanggal, folyamatos fókusszal, az eredmény átlagos és ITT tekinthető meg.

Zenei téren remélhetünk némi kárpótlást és kapunk is. A lejátszót is új külsőt kapott, funkcióit tekintve viszont maradt. Van ismétlés, véletlen lejátszás, látjuk az albumképeket is, illetve kapunk hangszínszabályzót, egyedi konfigurálási lehetőséggel. Mielőtt viszont nekiesünk a zenéknek, egy dolgot feltétlen tegyünk meg: a gyári fülest azonnal hajítsuk ki, mert az elektronikai hulladék szó tökéletesen jellemzi. Már eleve kényelmetlen, ormótlanul néz ki és olyan hangzása van, amivel vallatni lehet háborús foglyokat. Se magas, se közép, csak valami dünnyügő mély, igazi katasztrófa. Ám miután elővettem a saját Sony-mat és újból elindítottam a lejátszást, hirtelen fényéveket ugrottunk előre, rögtön kellemes lett az összkép. A rádiót se felejtették el, elvileg nincs benne RDS, de gyorsan behangol és a nagy poén, hogy füles se kell hozzá, megy önmagában is.

Üzemidő, összegzés

A könnyen leszedhető hátlap mögött egy 2000 mAh-s kapacitású akkumulátor fért el, ami egész jónak hangzik. És nem csak hangzik, hanem az is, mivel az A820 különösebb megerőltetés nélkül simán kibír egy napot, de akár kettőt is, ha nem lógunk mondjuk órákat a neten. Mindebben egy hasznos energiatakarékossági program is segíti. Itt többféle profil közül választhatunk, illetve ezeken belül is szabályozhatunk dolgokat, még a processzor maximális órajelét is visszavehetjük. Folyamatosan látjuk továbbá a becsült hátralévő működési időt, illetve különböző eseményekre való üzemidőt (zenehallgatás, videónézés, internetezés).

[+]

Rám pozitív benyomást tett a Lenovo A820. Egy korrekt teljesítményű, normálisan felszerelt készülék, ahol még extrákat is kapunk szoftver tekintetében. Külön öröm a normális üzemidő, ami egy kétkártyás készüléknél igen fontos szempont lehet. Klassz a konfigurálható kezelőfelület, jók a zenei képességek, normális a kijelző, szépen működik a dual SIM, nem rossz az anyagminőség sem és ne feledjük a négymagos processzort. Persze a mérleg másik oldalára is jutnak dolgok, ilyen a nagyon gyenge kamera (amihez ráadásul LED sincs), a mocorgó hátlap, no meg az utólagos és nem teljes magyar nyelv. Ezek nagyjából ki is egyenlítik egymást, a döntő szó viszont ezúttal is az ár, ami viszont szinte fel is dönti a mérleget. Az A820 ugyanis kártyafüggetlenül 40 ezer forint környékén megrendelhető Kínából, ez pedig olyan ár, amiért sok negatívum felett hajlandóak vagyunk szemt hunyni. Még úgy is, hogy szokásosan a garanciális ügyintézés kemény dió. A Tetszett pecsét szó nélkül jár neki, mert ennyiért biztos nem találunk hasonló képességű és felszereltségű okostelefont a nagyok kínálatában.

Lenovo A820

Rusi

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Lenovo A820

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	135 x 68,2 x 9,9 milliméter
	Tömeg	151 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, lila
	SIM-foglalat	normál, dual SIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	4,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	540 x 960 pixel (245 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív, multi-touch IPS TFT
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6589
	Processzor típusa	Quad-core ARM Cortex-A7
	Processzor csíkszélessége	28
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	PowerVR SGX544MP
	RAM mérete	1 GB RAM
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Szabadon felhasználható belső tárhely	1,44 GB (programok) 2,18 GB (multimédia)
	Memória bővíthetősége	microSDHC (32 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 21 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g/n, hotspot
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	van
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.1.2
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Backup Restore, File Manager, Google fordító, Hangrögzítő, Lenovo Power, Lenovo Store, Personal hotspot,
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel, autofókusz
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (720p)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS, felvétel)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	N/A
	Beszélgetési idő	N/A
	Internetezési idő	N/A
	Zenelejátszási idő	N/A
	Videólejátszási idő	N/A
	Egyebek
3,5 mm-es audio kimenet, Lenovo IdeaPhone UI