Real Football 2009

Eheti első játékunk szintén a Gameloft alkotása: Real Football 2009. A névből természetesen látszik, hogy egy focis játékról van szó, ami kis túlzással már önmagában garancia a sikerre, hiszen a FIFA sorozat tagjait is veszi a nép, mint a cukrot, függetlenül attól, hogy volt pár év, amikor semmi érdemi változás nem történt a két kiadás között.

Ha már a FIFA játékoknál tartunk, akkor vonjunk is párhuzamot a lassan 15 éves játéksorozat és tesztünk tárgya között. Először is fontos dolog, hogy a Gameloft alkotása is FIFPRO liszensszel, aminek köszönhetően nem Kovács Jánosokkal, hanem igazi játékosokkal játszhatunk, ráadásul meglehetősen sokkal, hiszen a programban 198 csapat található, akikkel 6 ligában és 6 igazi stadionban játszhatunk - én mondjuk egyet sem ismertem fel, de bevallom, nem is vagyok különösebben nagy futball rajongó. A játék grafikája érzésem szerint körülbelül a FIFA 97 szintjén mozog, ami lássuk be, önmagában is elég durva, az viszont tény, hogy a Real Football animációi sokkal szebbek, mint bármelyik PC-s programé a múlt évezredből.

Az irányítás meglehetősen jóra sikerült. A képernyő bal alsó sarkában egy négy irányú d-pad, a jobb alsóban pedig két gomb található, alapvetően ezekkel irányítjuk apró futballistáinkat, de azért van pár csavar. Az A gombbal alapvetően lövünk, a B-vel pedig passzolunk, de az érintőkijelzőnek köszönhetően a program érzékeli, hogy a gombot simán megnyomjuk vagy nyomva is tartjuk-e, illetve mikor elengedjük, akkor elhúzzuk-e valamelyik irányba az ujjunkat. Ugyanis ezek között is komoly különbségek vannak, ha például csak simán megnyomjuk a B-t, akkor adunk egy rövid passzt, de ha felfelé vagy lefelé húzzuk, akkor már hosszú passz lesz, míg balra tolva keresztpasszt tolhatunk - ezt kiegészíti a dupla tapicskolású oda-vissza passz. Lehetőségek tehát akadnak bőven, főleg amiatt, mert a különféle cseleket a kijelző egy üres részének tapicskolásával tudjuk előhozni. A gép döntögetésére szerencsére csak a bedobásokkor van szükség, minden más esetben a virtuális gombokra kell támaszkodnunk.

Játékmódokból meglehetősen sok van. Az angol, olasz, francia, spanyol és német liga mellett játszhatunk válogatottakkal is, melyek között nem kis megdöbbenésemre hazánk fiai is helyet kaptak. Ha ez kevés lenne, rendelkezésünkre áll hat kupa (köztük az ázsiai, amerikai és afrikai is), múlathatjuk időnket szabadrúgásokkal vagy gyakorolhatunk egy tréningmeccsen. A legnagyobb poén pedig az, hogy WiFi segítségével barátaink ellen is játszhatunk, ráadásul érdemben, hiszen a Real Football 2009 egy kiválóan kezelhető, jó játékélményt adó program. FIFA rajongóknak kötelező!

TV Show King

Második alkalmazásunk szintén a Gameloft portékája, de ezúttal nem egy sportjátékkal, hanem egy agytornával állunk szemben. Az alapkoncepció természetesen ismerős, hiszen se szeri se száma a különféle Legyen Ön is Milliomos játékoknak: adott egy kérdés és négy válaszlehetőség, nekünk pedig ki kell választanunk a megfelelőt, lehetőleg a többi játékos előtt. A monoton nyomkodást némi szerencsekerék pörgetés szakítja félbe, ahol megduplázhatjuk vagy el is veszíthetjük nyereményünket.

Ideáig semmi extra, ugye? Nos, a TV Show King ettől függetlenül a legjobb efféle program, amit valaha készítettek mobilplatformra. A Gameloft ugyanis úgy döntött, hogy a grafikával fogja feldobni a programot, fogták tehát a jól bevált WiiWare platformot, programjukat pedig annak alapjaira fektették, legalábbis egyes információk szerint. A lényeg, hogy a grafika teljesen olyan, mintha Wiiznénk, bucifejű emberek és mosolyt fakasztó animációk, tényleg. A dolog ott kezdődik, hogy saját karakterünket mi hozhatjuk létre egy kifinomult szerkesztőben, mely lehetőségeit tekintve simán pariban van a Nintendo játékkonzolának Mii kreátorával. Ha csak egymagunk játszunk, akkor három gépi ellenfél ellen kell bizonyítanunk, akik bizony nem restek elnyerni előlünk a dicsőséget jelentő virtuális pénzt, nem árt tehát vigyáznunk. A kellemes hangulat megteremtéséről egy bohócból lett műsorvezető, egy zenéket keverő DJ, valamint a nagyhangú közönség gondoskodik.

Ráadásul ezzel nincs is vége a lehetőségeknek, hiszen barátaink ellen is próbára tehetjük magunkat LAN-on vagy interneten keresztül - előbbihez természetesen szükséges egy WiFi router a szobában, utóbbihoz viszont mobilinternet is elég, tehát akár a buszon is játszogathatunk. Ha a világhálón próbálkozunk, akkor természetesen random arcok ellen is próbára tehetjük magunkat, ha pedig nagyon addiktívvá válnánk, megpróbálhatjuk megmászni a ranglistát - kérdés viszont, hogy mennyi esélyünk van az öregebb rókák ellen, hiszen a programban mindössze 3000 kérdés szerepel, amit pár hónap játék után valószínűleg kívülről fogunk fújni. A játék természetesen angol nyelvű, de egy gyenge közepes nyelvtudással véleményem szerint már bőven játszható. A trivia-rajongóknak kötelező!

Crystal Defenders

Utolsó címünk a Square-Enix alkotása. A japán céget - pontosabban a "sima" Square-t - a Final Fantasy sorozat kapcsán ismerhetjük, amiről azt hiszem, hogy a legtöbben már hallottak, ha másért nem, akkor a két egész estés mozifilm miatt. Az Enix nevét a Final Fantasy Tactics Advance sorozat kapcsán ismerhetjük, most pedig az iPhone rajongók szívébe is beírták magukat, hiszen kiadták a platform egyik legjobb tower defense játékát, melyben Tonberry-k és egyéb kreatúrák végeláthatatlan sorai ellen kell felvennünk a harcot.

A program kicsit máshogy közelíti meg a témát, mint a legtöbb ilyen jellegű alkotás, ugyanis nem tornyokat, hanem apró harcosokat kell a pályára dobnunk. Ez persze a lényegen mit sem változtat, csupán animáció szempontjából más, embereink ugyanis hatótávolságukon belül simán odaszaladnak a szörnyekhez, hogy szemtől szembe harcoljanak velük egy sort - ez persze nem minden egységre igaz, a varázslók, íjászok és egyéb szerzetek nyugodtan lövöldözik nyilaikat/varázslataikat akár a pálya közepéről is. Egységekből egyébként több mint egy tucat van, amit a különféle kristályok egészítenek ki, melyek feltornázhatják a körülöttük lévő harci alakulatok sebzését, sebességét vagy épp lőtávolságát. Pályákból többféle van, némelyik igen kacifántos, az ellenfelek több úton is le tudnak jutni az életet jelentő kristályokhoz. A Crystal Defenders az egyik legnehezebb tower defense játék, amivel valaha játszottam. Fontos különbség továbbá, hogy a többi hasonló iPhone-os játékkal ellentétben itt nem a kijelző tapicskolásával tudjuk lerakni/kiválasztani a tornyokat, hiszen a programot a képernyő alján található virtuális gamepaddal tudjuk irányítani, meglehetősen egyszerűen és kényelmesen.

A programból elérhető egy ingyenes - Lite - verzió is, amit a vásárlás előtt mindenképp ajánlok kipróbálásra. Ennyi volt mára.

Bocha