Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A P8max egy micro és egy nanoSIM-et fogad be, amelyekkel 300 Mbps az elérhető legnagyobb adatsebesség megfelelő LTE hálózaton. A beszélgetési hangminőség szuper, ekkora készülékkel telefonálni viszont furcsálló tekinteteket vonz. A P8max dual active technológiájú, azaz egyszerre két számmal is a hálózaton lehet lógni, és ha az egyikről beszélgetés folyik, akkor is fogadni lehet a hívást a másikról. A kétcsatornás, 802.11a/b/g/n/ac WiFi modem támogatja a Direct és hotspot funkciókat, érzékenysége kitűnő. Bluetoothból 4.0 jár A2DP-vel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 MTP-vel és OTG-vel. A földi antennák és routerek jelei mellett a GPS és GLONASS műholdak szigálját is fogni lehet, itt is remek eredményekkel és gyors pozíciószerzéssel. Az NFC-ről és az infráról ellenben le kell mondani.

A méretes ház hatalmas akkumulátort rejt [+]

A Huawei gigatelefonja 4360 milliamperórás telepet kapott, amelyre szükség is van, hiszen a hardver és a kijelző is előszeretettel fogyaszt. Szerencsére ekkora teleppel nem lehet melléfogni, nekünk átlag 5-7 órás képernyőidők jöttek össze vegyes, intenzív használattal és kétnapos töltési rátával. A mobilfüggők nyilván ezt a kütyüt is le tudják meríteni egy nap alatt (a játékok és a fényképezés is nagy étvágyú), a visszafogottak viszont három napra is kitolhatják a töltési ciklusokat, köszönhetően az alacsony készenléti fogyasztásnak. Előfordult viszont egy-két alkalommal, hogy valami folyamat „beragadt” a háttérben, és ilyenkor sokkal gyorsabban merült a P8max készenlétben, hiába a túlbuzgó memóriaürítés. A rendszer egyébként jelez a nagy fogyasztású folyamatok esetében, amelyik alkalmazást mégis szeretnénk a háttérben tartani, azt „védett állapotba” helyezhetjük. Három energiagazdálkodási séma akad: teljesítmény, intelligens (ez az alapvető) és ultra takarékos, amely hívásra és üzenetküldésre korlátozza a máskülönben okos funkciókat.

Ritka az ekkora phablet, mégis akad házon belül erősebb alternatíva [+]

Elnyerte a tetszésünket a Huawei P8max a nálunk töltött néhány nap alatt, mert a jó tulajdonságok mindjárt kézbe vételkor megmutatkoztak: a phablet és tablet határán táncoló ketyere gyönyörű, hibátlanul egybe lett rakva, jó a kijelzője és remek az üzemideje. Szintén erős az adatkommunikációs felhozatal és az audioképességek, és előnyösek a méretek is. No, nem a zsebben hordozás kényelme szempontjából. Egyszerűen azt érezzük, hogy egy kvázi tabletet a kézben tartva sikerült a 7 hüvelykes standard környékén egy relatíve kompakt eszközt összehozni, így adott a gigászi képernyő, a sok telefonfunkció és a megszokottnál visszafogottabb méretek. Ebből a szempontból mindenképpen találhat megának piacot a P8max, csak a Kirin 935-ös hardverrel, és főleg a Mali-T628-as IGP-vel késett meg, főleg 175-180 ezer forintért, hiszen már házon belül is akad jobb alternatíva.

Kezdjük a Mate 8-cal: a Kirin 950-es SoC szupergyors lett, és a 6 hüvelykes új üdvöske egyértelműen jobb választás a felár mellett is, hiszen ott az ujjlenyomat-olvasó, a 4 gigabájt RAM opció, valamint a frissebb Android és EMUI verzió. Csúcskategóriában alternatíva a Nexus 6P szintén a Huaweitől: ott is adott az erősebb hardver, a biometrikus szenzor és a 6.0-s (vegytiszta) Android, és a kamera összképe is előnyösebb. Az óriásphablet vagy kompakt tablet kategóriában pedig a Honor brand kínál olcsóbb alternatívát hasonló hardverrel, az X2 személyében. Más lenne a megítélésünk, ha a bejelentés után a P8max azonnal befut a hazai piacra, vagy ma sokkal olcsóbban meg lehetne kaparintani, mert alapvetően egy elismerésre méltó gigamobilt sikerült megalkotni. Csak aztán a Huawei letett az asztalra néhány sokkal jobbat, és ki tudja, talán a „P9max” megjelenése sincs messze. A legfőbb kritika tulajdonképpen a legnagyobb elismerés: a Huawei veszettül gyorsan fejlődik.

Huawei P8max

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!