Mi ez?

Ha valaki mostanában megnézi a HTC oldalán található termékeket, a Mobile Computer katerógiában két készüléket talál, az Advantage-t és a Shiftet. A dolog kicsit megkavarhatja az embert, mert míg előbbi készülék egy nagy méretű Pocket PC, utóbbi alapvetően egy UMPC. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, ami főleg a készülék megjelenését megelőző rengeteg téves információnak köszönhető.

A Shift nem egy hétköznapi UMPC. Mondhatnánk, hogy egy innovatív találmány, azt viszont, hogy mennyire az, csak kicsit később árulom el. A dolog lényege, hogy a HTC egybe akart gyúrni két amúgy is kissé nehezen behatárolható készüléktípust, egy UMPC-t és egy PDA-t. Előbbi rövidítés ugye az Ultra Mobile PC kifejezést takarja, utóbbi betűtrióval pedig a Windows Mobile for Pocket PC operációs rendszert futtató mobileszközöket illetjük. A PDA-kat tulajdonképpen felfoghatjuk úgy, mint korlátozott funkcionalitású számítógépeket, melyek inkompatibilisek az asztali PC-ken és UMPC-ken futó platformmal. Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy mi értelme egybegyűrni ezt a két platformot, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy inkompatibilitásuk miatt eltérő hardveres kiépítést igényelnek? A válasz logikus: üzemidő.

Bár az eszköz elvileg már tavaly ősz/tél óta kapható, hazánkba nem igazán jutott el belőle egy bemutatópéldány sem, így nagyon örültünk az XXL PC által biztosított darabnak, hiszen a hazai médiumok közül elsőként sikerült letesztelnünk a különleges masinát. Már az átvétel sem volt hétköznapi, ugyanis egy akkora dobozt kaptam, amibe az egyébként méretes oldaltáskámat háromszor bele tudtam volna rakni - szállítóeszközként tehát a zacskó maradt, nem is akármekkora. A szürke színű borítás lehántása után egy hatalmas díszdobozzal találtam szemben magam, mely a készüléken kívül egy méretes bőrtokot, egy sztereó fülest, egy 3 csatlakozóval ellátott USB-hubot, kijelzővédő fóliát és pótstylus-t, egy két részből álló hálózati töltőt rejtett, utóbbi egy igényes textilzsákban kapott helyet. Mindez a szokásos HTC-s körítéssel, szóval valóban egy élmény volt a kicsomagolás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!