Bevezető, tartozékok

Olvasóink az elmúlt néhány hétben kicsit „túladagolást” kaphattak a különböző kisebb-nagyobb kínai gyártók termékeiből. Ehhez hozzá kell szokni (nekünk is), hiszen erőteljesen törnek felfelé a ranglétrán. Mostani tesztalanyunk ugyan nem kínai, de mondhatni, a szomszédságukból származik. A tajvani HTC az utóbbi időben szinte teljes modellpalettáját megújította, kijött az új csúcsmodell One M9 is, amely megint jól megosztotta a tesztelők és az olvasók véleményét.

[+]

Jelen állapot szerint a One széria is kisebb családdá fejlődik, de persze ezek a készülékek elsősorban a top kategóriát fedik le. A többi szinten a Desire névvel rendelkező típusok állnak rendelkezésre. Ez utóbbiba tartozik a mostani cikk alanya is, a Desire 526G+.

HTC Desire 526 G+ vs. Gigabyte Roma RX

A kissé bugyuta elnevezésen túl rögtön érdemes megjegyezni, hogy ez a típus elsősorban ázsiai piacra készült, itthon hivatalosan nem is kapható. Mi is az XXL GSM-nek köszönhetjük, hogy most be tudjuk mutatni. Cikkünk írásával egy időben érkezett a hír, hogy a gyártó úgy döntött, hogy a Desire 526G hazánkban hivatalosan is forgalomba kerül, ám van némi eltérés az említett készülék és jelen tesztünk alanya, a Desire 526G+ között, ami a chipsetben keresendő, az órajel ugyanis a mi verziónkban magasabb. A csomagolás tagadhatatlanul HTC-s, az újrahasznosított anyagú fehér „uzsonnásdoboz” régóta a márka jellemzője.

[+]

Kinyitás után egyből a telefonnal találkozunk, az elválasztó tálca alatt pedig a tartozékokra is rálelünk. Hálózati töltőfej (jelen esetben ázsiai), USB adatkábel és egy hagyományos kialakítású stereo headset, ezek vannak a pakkban. Megjegyezném, hogy az akkumulátort sikerült a lehető legjobban elrejteni, legalul, egy külön papírkeretbe van becsúsztatva (és még külön zacskózva is van).

Külső

A HTC elég sok kisebb-nagyobb egyedi formai jegyekkel rendelkezik, ugyanakkor a többi gyártóhoz hasonlóan ezeket variálgatva készíti a telefonjait, tehát sokszor hasonlítanak egymásra vagy elődjükre. A Desire 526G+ leginkább a Desire 500-at juttatta eszembe, de aki már látott HTC-t, az egyből fel fogja ismerni. Lekerekített sarkok, enyhén íves alsó és felső rész, de amúgy nem dobunk hátast tőle. A mi példányunk fekete volt, azon belül is a fényes változat, létezik még matt fekete, illetve fehér-kék és fehér-narancs is, utóbbiak azért kicsit feldobhatják. Minőség terén többségében rendben vannak a dolgok, bár ez a fényes hátlap csúszós és szupergyorsan koszolódik. Az anyagok szokásosak, műanyag minden, az összeszerelés pedig majdnem jó is lenne, ha a hangerőgombok környékén nem nyikorogna az amúgy teljesen passzentosan illeszkedő hátlap.

[+]

Szemből a 4,7 hüvelykes kijelző meghatározó, noha nem lehet elmenni az igen vastag kávák mellett sem. Sajnos emiatt a készülék szinte olyan nagy, mint egy vékony keretes, 5 hüvelykes típus. Maga a képernyő nem nagy szám, qHD felbontással rendelkezik és a mérések alapján akár jónak is tűnhetne. Hiába viszont a megfelelő fényerő és a jónak mondható kontraszt, a valóságban fakó, a betekintési szögek gyengék, napfényben meg szinte olvashatatlan.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

A kijelző alatt a HTC felirat díszeleg, és bár hely bőven lett volna a vezérlőgombok elhelyezésére, azok ezúttal is a képernyő hasznos területét foglalják el. A fekete plexilap felső felében van a fény- és távolságmérő szenzor, továbbá az előlapi kamera. A hangszórót picit trükkösen oldották meg, mivel az alul-felül látható lyukacsos sáv miatt azt hihetnénk, sztereó, de nem az. A felsőben van a beszédhangszóró, ami jó hangos, maximumon már kicsit torzít. Lent pedig a kihangosító szól a nagyvilágba, ennek szintén jó hangereje van, de elsősorban a hívásjelzésekre alkalmas. A márka egyik védjegyének számító állapotjelző fényt lehagyták, pedig ennek is bőven juthatott volna hely, akár a felső hangszóróba, akár a káván valahol.

[+]

Hátul a fényes feketeség ural mindent, a felület keresztben és hosszában enyhén ívelt, így jobban illeszkedik a kezünkbe, csak épp csúszik, meg koszolódik. Középen egy méretes HTC felirat jelzi a külvilág felé, milyen telefont látnak. Felül pedig egy enyhén kiemelkedő részen a kamera optikája, és a hozzá tartozó LED vaku vonja magára a figyelmet. Oldalt a klasszikus kezelőszervekkel találkozunk, legalább ha nem a bal oldalát nézzük, mert ott semmi sincs. Alul a microUSB és a mikrofon tartózkodik, felülre került a 3,5 mm-es jack kimenet. Jobbra pedig a bekapcsoló és a hangerőszabályzó gombjai várják a használatot. Ezek eléggé belesüllyednek a burkolatba, illetve kissé bizonytalan a nyomáspontjuk.

Hardver, szoftver

Ezt a típust láthatóan nem a felsőbb kategóriákba szánták, azonban a chipset választásánál igyekeztek picit komolyabbnak láttatni. A MediaTek MT6592 már nem vadonatúj, viszont mégiscsak egy nyolcmagos, 1,6 GHz-es egységről beszélünk, de a Cortex-A7 magok, valamint a Mali-450MP4 grafikus gyorsító sem égrengető, a hozzánk is érkező 526G viszont MT6582-es procit és ezzel együtt négy, 1,3 GHz-en ketyegő magokat kapott. Ehhez a felbontáshoz viszont elegendő és egészen normális benchmark számokat hoz. Az 1 GB RAM is egész jól teszi a dolgát, ráadásul bekapcsolás után is elegendően nagy rész marad szabadon az általunk elindított programok számára.

A szabad RAM-nak azonban oka van, mégpedig nagyon egyszerű. A szoftver egy meglehetősen furcsa hibridre sikerült, melynek alapját az Android 4.4.2 képezi. Bekapcsolás után azt hihetjük, hogy Sense-t látunk magunk előtt, pedig nem. Azaz ez egy olyan erőteljesen lecsupaszított változat, hogy maga a telefon se jelzi sehol. Tulajdonképpen a főképernyők, a Blinkfeed és még néhány apróság maradt meg, minden mást kidobtak, így szinte folyamatosan az alap AOSP felületbe botlunk a használat során.

llyen a lehúzható állapotmenü is, de még a tárcsázó, az üzenetek és a többi rész is maradt eredeti. Bezzeg a függőlegesen, oldalanként lapozható alkalmazásmenüt meghagyták, pedig sokakat idegesít ez. Mi több, ezt a görgetési rutint (hogy kvázi egy teljes képernyőt ugrik a rendszer) sikerült a rendszer többi részébe is belerakni, úgyhogy hol egy sornyit, hol pedig egy képernyőnyit ugrunk.

A csupaszításnak áldozatul estek az extra programok is, melyek száma kevesebb, mint féltucatnyira csökkent. Az Auto Forward segít a kétkártyás használatnál, hogy a SIM-ekre érkező hívásokat egymásra irányítja át, ezáltal egy hívásról sem fogunk lemaradni (de a számlánk is szépen hízhat tőle). Akad egy fájlkezelő is, ami ugye egyébként is szükséges dolog. A Backup and Restore segít különböző adatok biztonsági mentésében és visszaállításában. Nem szorul sok magyarázatra a Polaris Office sem, szerencsére a programmal nem csak megtekinteni, hanem szerkeszteni is tudunk dokumentumokat.

Multimédia, adatátvitel

A hátlapi optika mögé 8 megapixeles szenzor került, az autofókusz és a LED villanó sem hiányzik. Mivel a Sense gyakorlatilag eltűnt, így fotózáskor is az alap felületet látjuk magunk előtt. Baloldalt tudunk üzemmódot váltani (pl. panorámához), jobboldalt dedikált exponáló és videofelvevő, illetve a Galériához és a Beállításokhoz is itt férünk hozzá. Felül egy érintéssel kapcsolhatjuk a HDR-t, illetve a vakut és válthatunk előlapi kamerára is. Az automatikus fókuszálás átlagos sebességű, de gyorsabb, ha a képernyőre bökve magunk indítjuk az élesítési folyamatot. A részletesebb beállítások között felbontást, ISO-t, fehéregyensúlyt, színeffektusokat és még néhány apróságot állíthatunk.

Ultrapixelről szó sincs, azonban a végeredmény így is több, mint elkeserítő. A fényképek középső része még nagyjából elfogadható, de egyébként homályos, a szélek felé elmosódott alkotások születnek. A dinamika elég szűk, esetenként bizonyos színek is kiégnek (lásd a piros virágot), a HDR igyekszik valamit javítani a helyzeten. Sajnos kamera terén a Desire 526G+ egyértelműen gyenge, ennél láttunk már jobbat házon belül és azon kívül is.

Zenehallgatás esetén kicsit jobb a helyzet, van normál lejátszó és rádió is. Utóbbihoz mindenképp szükséges a headset csatlakoztatása, de utána szépen működik. Ha inkább a saját zenéinket hallgatnánk, akkor albumborítók alapján is be tudjuk azonosítani őket, ismétlés és véletlen sorrend is kapcsolható. Van hangszínszabályzás is, viszont a gyári füles nem sokáig lesz a kedvencünk, mert gyenge hangzása van, de normális fülessel se számítsunk brutális dolgokra, az átlagot kapjuk.

Adatátvitelben az egyik legfontosabb, hogy dual standby kétkártyás készülékről beszélünk. Ennek megfelelően hívás közben a másik kártya nem elérhető. Egyébként maximum 21 Mbit-es HSPA, továbbá b/g/n szabványú WiFi a két leggyorsabb adatmozgatási megoldás. Ezen felül persze Bluetooth és microUSB is rendelkezésre áll, valamint ne feledkezzünk meg a GPS vevőről sem. Mindegyik tette a dolgát, csodákra nem kell számítani, a szükséges minimum azért megvan.

Üzemidő, összegzés

A hátlap mögött 2000 mAh-s akkumulátort találunk, és ez megint érthetetlen, milyen megfontolásból csomagolnak egy kétkártyás készülékhez ilyen gyengécske akkut. Szerencsére a helyzet nem katasztrofális, közepes használat során, két kártyával 4-4,5 óra kijelzőidő kihozható belőle. Ez elsősorban az alacsony felbontásnak, illetve az elég takarékos MediaTek procinak köszönhető. Egy napot azért egész tisztességesen végigbír, de aztán irány a töltő éjszakára.

[+]

A HTC továbbra sincs egyszerű helyzetben. A csúcskategóriában a Qualcomm melegedési problémáival küzdenek, a többi telefonjuknál meg általában az árazással csúsznak el. Nos, a Desire 526G+ nem drága, hiszen kártyafüggetlenül kicsivel 40 ezer felett már megkapjuk. A gond az, hogy ennyiért kapunk hasonló vagy akár jobb készüléket is, főleg a cikk elején említett kínai gyártók kínálatából. Szó sincs arról, hogy ez a telefon műszakilag rossz lenne, csak hát semmilyen téren nem képes kicsit kiemelkedni az átlagból. Sőt, a kijelzőt és kamerát tekintve sajnos még ezt a szintet sem éri el, ráadásul a túlzottan nagy kávák, és a szinte fapados szoftver sem lesz túl vonzó a potenciális vevők szemében. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ennek a modellnek április végén érkezik egy kicsit gyengébb testvére, a Desire 526G, ami egyébként szintén két SIM-et kezel, viszont ennek árazásáról még nem tudunk semmit, de ha kedvezőbb lesz, mint az 526G+, akkor akár esélye is lehet a hazai piacon.

Rusi

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC Desire 526G+

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	139,8 x 69,8 x 9,9 milliméter
	Tömeg	154 gramm
	Színvariációk	matt fekete, fényes fekete, fehér-kék, fehér-narancs
	SIM-foglalat	Dual microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	4,7 hüvelyk
	Kijelző felbontása	540 x 960 pixel (234 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív, multi-touch TFT LCD
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6592
	Processzor típusa	Octa-core 1,6 GHz ARM Cortex-A7
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Mali-450MP4
	RAM mérete	1 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Szabadon felhasználható belső tárhely	4,79 GB
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz (SIM1&2) UMTS 900/2100 MHz (SIM1)
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 21 Mbps / 5,76 Mbps
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, apt-X)
	WiFi	802.11b/g/n, hotspot, WiFi Direct, WiFi Display
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van
	GLONASS	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	van
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.2
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Auto Forward, Backup & Restore, File Manager, Polaris Office, Video Highlights
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel, autofókusz, LED vaku
	Másodlagos kamera	van
	Videófelvétel	1080p@30fps
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	622 óra
	Beszélgetési idő	15 óra
	Zenelejátszási idő	? óra
	Egyebek
3,5 mm-es audio kimenet, dual standby kétkártyás üzemmód, duál mikrofonos aktív zajszűrés