Külső
Komolyan nem értem, hogy egy ilyen szép telefonra miért mondta ilyen sok ismerősöm, hogy nekem nem tetszik, mégis megtörtént. A Bold 9900 pedig minden idők egyik legszebb BlackBerry-je, csak épp a BlackBerry nem az a formavilág, amit a magyar szemek megszoktak. Minek oda gombsor? Miért fekvő kijelzője van? Leginkább ezek a kérdések merültek fel, az anyaghasználattal és a mérettel viszont senkinek sem volt baja, nem véletlenül. Az újdonság a maga 115 x 66 x 10,5 milliméteres méretével az eddigi legvékonyabb RIM készülék, a 130 grammos tömeg a minőségi anyagokhoz tökéletesen passzol, a legkirályabb egyértelműen az oldalt körbefutó, szálcsiszolt felületű fémből készült felület. Egy komoly hiba van csupán, nevezetesen az, hogy a hátlapon lévő plexi nem karcálló, de a készülék ugye ennek a felületnek az aljára fekszik fel, ha lerakjuk valahova. Kis felületen ugyan, de már egy nap használat után nagyon karcos volt a hátsó rész alja.
Az előlap tetején egy vékonyka, fémből készült ráccsal borított telefonhangszórót és egy fényérzékelő szenzort találunk, melyet előlapi kamerának is nézhetnénk, de nem az; olyan ugyanis nem került a készülékre. Kicsit lejjebb találjuk a BlackBerry logótípiát, melyet a 2,8 hüvelykes képátlójú, 640 x 480 pixeles felbontású kijelző követ. Érintőkijelzőről van szó, természetesen kapacitív technológiájúról, megjelenítési technológiáját tekintve pedig egy TFT-LCD panelről, melynek színei ragyogók és napfényben is jól olvasható, betekintési szöge viszont elmarad a menő AMOLED és IPS panelekétól. A relatíve kis méreten elég magas felbontást kapunk, 287 pixel jut egy inchre, ami majdnem eléri az iPhone 4 retina kijelzőjének 326-os értékét.
A kijelző alá kerültek a gombok, felül természetesen a fő kezelőszervek találhatók. Azaz négy gomb, melyeket egy nagyon kényelmesen használható optikai tapipad oszt két részre, a széleken a híváskezelő gombok vannak, míg balra az almenüket elővarázsoló gomb, jobbra pedig a visszalépést segítő billentyű került. A háttérvilágítás fehér színű, a tapipad körül nagyon jól néz ki, ahogy körbefut a fény, az pedig a hab a tortán, ahogy elmegy a világítás: ha nem zárjuk le a billentyűzetet és az asztalra tesszük a gépet, először a QWERTY rész, majd a kijelző háttérvilágítása tűnik el, szépen, lassan. Őket követi az említett gombkvartett, végül a tapipad marad, ami tényleg nagyon lassan válik fénytelenné. Hasonló igényességről tesz tanúbizonyságot a QWERTY-sor is, itt nem csak úgy összedobálták a gombokat, hanem jól átgondolták, hogy az ember hogyan fog gépelni rajta. Ennek eredménye az, hogy a gombok oldalra dőlnek, a választék középen van. Bár a billentyűk relatíve kicsik, nem tudtam olyan ember kezébe adni, aki ne tudott volna rajta gépelni.
A hátlap a karcolódást kivéve rendben van, szépnek legalábbis szép. Felülre került a feliratokról mentes, de egyébként 5 megapixeles, fixfókuszos fényképező és a ledes villanófény, közöttük egy méretes Bold felirat olvasható. A középső rész lepattintható, alatta található a az 1230 mAh-s akkumulátor, melyet ki kell vennünk ahhoz, hogy a microSD memóriakártya foglalatához hozzáférjünk. A hátlap szélei ívesek, ami nagyon kellemes fogást biztosít az eszköznek, ráadásul a szemet is kényezteti, ha netán kijelzővel lefelé rakjuk az asztalra a cuccot.
Az oldalsó rész szépségéről már volt szó, most a funkcionalitáson van a sor. Felül van a billentyűzár kezelésére használható gomb, jobbra a hangerőszabályzó billentyűk kerültek, melyekből három darab van, ugyanis ezek használatók a zene kerelésére is, a középső a play/pause funkciót kapta. Szintén erre az oldalra rakták a kamera exponálógombját, míg a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet a másik oldalra került, közvetlenül a microUSB-port szomszédságába. Alul két kis fém pöttyöt vehetünk észre, ez az opcionálisan megvásárolható bölcsővel való kommunikációra használható.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
