Az akkumulátorokról

  • (f)
  • (p)
Elemzés – Írta: Bog | 2003-11-18 13:05

Megpróbálunk eloszlatni néhány tévhitet, többek között a misztikus 3x16 órás első töltést és a Lithium-Polymer felsőbbrendűségét.

Nikkel alapú telepek

A mobiltelefonokban található akkumulátorok alapvetően négy kategóriába sorolhatóak. Régebben Nikkel-metál hidrid (Ni-Mh) vagy Nikkel-Cadmium (Ni-Cd) erőforrásokat használtak, manapság már szinte minden új telefonba Lithium-Ion, vagy Lithium-Polymer telep kerül. Az első gyárilag is Lithium-Ion akkumulátorral szerelt készülékek közé tartozott a Nokia 6210, Lithium-Polymer telepet pedig elsők közt az Ericsson T28-ban és a Benefon Q-ban találhattunk. Az alsó kategóriás készülékek között még 2003-ban forgalamba hozott modellek is vannak Ni-Mh erőforrással, ilyen például a Trium Mars, a Nokia 3330, vagy az itthon nem forgalmazott Philips Ozeo. Manapság azonban már a legolcsóbb telefonok is Li-Ion akkuval kerülnek eladásra, és a régebbi telefonokhoz is kaphatóak már olykor gyári, de legtöbbször utángyártott Li-Ion telepek.

A Nikkel-metál hidrid energiaforrások nem használhatók fel azonnal megvásárlásukat követően, mindenféleképpen fel kell őket tölteni. A legelső töltés az ún. formázás, meghatározó fontosságú az akkumulátor élettartama szempontjából. A gyári töltéssel - egyfajta üzempróba - rendelkező energiaforrás nem alkalmas a telefon üzemben tartásának biztosítására formázás nélkül. A telefonra való illesztést követően hosszabb távon a formázatlan akkumulátor veszít élettartamából. Az akkumulátor formázását kikapcsolt készüléken kell megkezdeni! A formázás nem más, mint egy többször megismételt töltési-kisütési folyamat, amelynek során ún. mikrocellák jönnek létre az akkumulátor anyagszerkezetétől függően. Az első töltés mindenképpen 14-16 órás legyen. A töltés megkezdését követően kb. 1-2 órával a töltéskijelző teljes töltöttséget fog jelezni, ennek ellenére az akkumulátor még csak kb. 80%-ig van feltöltve. A maradék 20% feltöltése a folyamat további szakaszában, az elkövetkezendő 12-14 órában történik meg, az ún. csepptöltés során. A csepptöltést a töltésvisszajelző már nem jelzi. Ezt a folyamatot a gyártók ajánlása szerint ildomos legalább három alkalommal megismételni. Az akkumulátor ugyanis csak ezután éri el névleges kapacitását. A további töltések alkalmával a használati utasításokban megadott idő alatt az akkumulátor általában feltöltődik. Ügyelni kell viszont, hogy lehetőleg csak teljesen lemerült vagy kisütött akkumulátort kezdjünk el tölteni, illetve a teljes töltöttség állapotáig hagyjuk a készüléket töltődni, a töltést ne szakítsuk meg. Az akkumulátort egy hét folyamatos használat során gépkocsikészlet, vagy szivargyújtó töltő használatakor akár többször is célszerû lemeríteni, kisütni. A teljes lemerítés egyes készülékek esetén a menüből elérhető kisütő üzemmód aktiválásával lehetséges (ilyen például a Siemens C35), típusonként gyári kisütő tartozékok használatával vagy lemerülésig tartó használattal.

Lithium technológia

A lítium-ion (Li-ion) és lítium-polymer (Li-Poly) akkumulátorok a megvásárlást követően szintén nem alkalmasak a telefonkészülék huzamosabb ideig történő üzemeltetésére, a gyári töltés veszteségeinek pótlására előzőleg minden esetben fel kell őket tölteni. Bár ezeket az akkumulátorokat gyárilag feltöltik, előfordulhat, hogy a készülékbe helyezve az nem kapcsol be. Ebben az esetben még akkor is tölteni kell az akkumulátort, ha a töltéskijelző nem jelez töltést. A töltési folyamat ebben az esetben is zavartalan, sőt néhány perc elteltével a töltéskijelző már jelzi a töltődést. A készülék 15-30 perc elteltével már bekapcsolható. Ezeket az akkumulátorokat nem kell formázni, egyszeri feltöltéssel elérik maximális kapacitásukat. A különböző akkumulátorok tulajdonságai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Ki kell emelni, hogy főleg a technikai paraméterekben ragadhatóak meg ezek a különbségek. Sokáig élt az a tévhit a felhasználókban, hogy az akkumulátorok élettartama a túltöltés miatt csökken leginkább. A mobiltelefon akkumulátorokat a saját töltőjükkel gyakorlatilag nem lehet túltölteni. Erről egy elektronikus védelem gondoskodik, amely a maximális töltésszint elérése után csepptöltésre állítja a készüléket, vagyis kikapcsolt készülék esetében minimális a további töltődés; bekapcsolt készülék esetében pedig az elveszett energiamennyiséget pótolja csak a töltő.

A modern Li-ion és Li-poly akkumulátorok lemerítése és kisütése pedig már szükségtelen, sőt a mélykisütés nem is lehetséges az akkumulátorba épített védelmi elektronika miatt. Az újabb Alcatel készülékekben alapállapotban a 000000* kombinációval juthatunk a szervíz menübe, ahol van lehetőségünk megtekinteni a telep töltöttségi állapotát is. Ez a töltöttségi állapot maximálisan 92%-os lehet, pontosan a fent említett elektronikus túltöltési védelem miatt, és körülbelül 6-7%-os töltöttségnél kapcsolnak ki ezek a készülékek. A Lithium-Ion és a Lithium-Polymer között az a különbség, hogy a polymer típusú telep általában könnyebb, illetve kisebb területen lehet belőle nagyobb kapacitást kicsiholni. Cserébe viszont a Li-Ion akkumulátorok több töltést bírnak ki a kapacitás csökkenése nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a Li-Pol erőforrások 500-szor, míg a Li-Ion telepek 1000-szer tölthetőek újra, és csak ezután kezdenek fáradni. A Li-Pol olyan technológia, melynél az akkumulátor polimerizált elektrolit zselét tartalmaz, így alakja és mérete nagy mértékben változtatható.

Bog