Alcatel OT-C825 - olcsó zenész

Bevezető, csomagolás

Jóideje már, hogy utoljára Alcatel telefon járt szerkesztőségünkben. A kínai tulajdonban lévő francia gyártóról itthon lassan mindenki elfeledkezik, holott nem tűntek el a piacről, csak készülékeik nem igazán jutnak el kis hazánkba. Most azonban átszakadt a gát, így a gyártó jelenlegi legokosabb zenei készülékét volt alkalmam tesztelni.

Bog már több hete kérdezgette, hogy volna-e kedvem tesztelni egy zenés Alcát - mondtam, hogy persze. A napokban aztán újra rákérdezett, megdöbbenésemre azonban a válasz után a kezembe is nyomta a tesztpéldányt, valamint egy prospektust a cég 2007-es mobiljairól. 21 telefonról van szó, majdnem mindegyik alsókategóriás, némelyikük - köztük az C825 is - azonban inkább alsó-középkategóriás versenyző. Az E szériában a nagyon buta candybar cuccok mellett van pár szintén buta, de egész jól kinéző szétnyithatós modell is (E2xx-ek), melyek szemmel láthatóan a hölgyek szívét kívánják megdobogtatni. Továbblépve megjelennek a zenei modellek (köztük az E801, melyet mi is teszteltünk), valamint pár ijesztő felirat, mint például a "quality VGA camera". A prospektus vége felé közeledve viszont ránézésre egész jó cuccokra akad az ember, ilyen a virágokkal díszített C635, a korrekt külsővel rendelkező C701, az Elle No. 3, valamint tesztünk alanya, a C825.

A cég zászlóshajója aprócska dobozban érkezett. A telefon mellett egy miniUSB-kábelt, egy fali töltőfejet, valamint egy két részből álló sztereó fülhallgatót találunk, magában a gépben pedig egy 128 MB-os microSD kártya bújik meg. A töltőfejbe az USB kábelt kell beledugni, ez egy jó megoldás, mert segítségével bármilyen USB-s cuccot lehet tölteni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés