Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • saelin

    veterán

    Akkor én nagyon egészségesen élek, mert a szalonna és kolbász teszi ki az étrendem 60%-át. A maradék banán, néha alma, paradicsom és paprika. Semmilyen levest nem készítünk itthon (persze megeszem, ha megkínálnak vele), ha főtkaja, akkor minden esetben valami tömős főzelék.
    Vitaminokat nem szedek, sem semmilyen más gyógyszert.

    Még én hittem azt, hogy egészségtelenül élek... Szerintem megszokás kérdése a táplálkozás és a szervezet is tud alkalmazkodni - legalábbis nekem ez jön le az írásából.

    [ Szerkesztve ]

    "It is only with heart that one can see rightly; what is essential is invisible to the eye."

  • erdoke

    titán

    válasz saelin #1 üzenetére

    A sok füstölt dolog általában nem kap jó osztályzatokat az epidemiológiai tanulmányokban, de azok alapján nem lehet sok következtetést levonni...

    A legjobb aláírás a héten

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    a hús is szénhidrát...
    de szerintem ez jó diéta, húst hússal.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • erdoke

    titán

    válasz bambano #3 üzenetére

    Én nem mondtam, hogy jó diéta. Viszont kétségtelenül egészségesnek látszanak, és bizonyos szempontból ez kissé meglepő.
    A hús nem szénhidrát, bár bizonyos körülmények között az ami órával egy részéből glükózt készít a máj. Zsírhoz jól adaptálódott emberben meglepően keveset, ugyanis elég kevés szövet képes kizárólag glükózon tengődni, sejtjeinek nagyon nagy többsége kiválóan képes ellenni más üzemanyagon.

    A legjobb aláírás a héten

  • erdoke

    titán

    válasz erdoke #4 üzenetére

    Izé, az aminosavak egy részéből...

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    Hűű ez az írás most nagyon aktuális nekem :) Részben OFF, de a címre nagyon is ON:
    Pont a napokban kezdtem el azon filózni, hogy ugye próbálok sportolni meg fogyni meg egészségesen élni, de mi a helyzet a vitaminokkal meg ásványi anyagokkal. Mivel étkezésemen jelenleg csak részben tudok módosítani (belső okok miatt is, nem akarom a környezetemre kenni az egészet), gondoltam körülnézek a vitaminok és táplálék kiegészítők piacán. Általában ha egy új területre tévedek, akkor az a módszerem hogy megnézek minél több "véleményt" (ez esetben vitamin készítményt), és ami közös pontot látok, azt fogadom el helyes iránynak. Na ez a módszer vallott totális csődöt, és állok most itt pont ilyen fejet vágva: :F Átnéztem relatív sok anyagot, de ez a táblázat jól összefoglalja a problémám: [link]
    Ránézésre teljesen véletlenszerű, hogy melyik készítményben milyen vitamin és egyéb anyag van, és mennyi van belőlük. Lehetne mondani, hogy biztos felhasználási területtől függ, mert mondjuk egy maraton futónak más dolgok kellenek, mint egy teniszezőnek, de nem, ezek mind általános felhasználásra szánt készítmények (ami persze már önmagában meg kéne, hogy kongassa a vészharangot).
    Szóval ezen hosszú bevezető után a kérdésem csak az, hogy mégis milyen és mennyi vitaminokat és ásványi anyagokat kéne bejuttatni a szervezetünkbe? RDA ajánlásról tudok, de fenti táblázat alapján attól nagyon drasztikus eltérések vannak, ami alapján kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy azért az RDA olyan, mint a vicc a szovjet borotválógépről ("De hisz mindenkinek másmilyen az arca!" "Elsőre..."). Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok mindenre nincs is ajánlás benne.
    Létezik bármi olyan kalkulátor, táblázat, tanulmány akármi az RDA-n kívül ami ebben segítséget tud adni? (És ha nem létezik, akkor hogy mer bárki multivitaminokat gyártani :F)

  • mickemoto

    őstag

    Mindenki azt próbáljon enni ami neki jólesik, persze némi tudatossággal.

  • Vakegérke

    veterán

    válasz mickemoto #7 üzenetére

    Ahogy mondod. Nem görcsölök azon, hogy mi az egészséges, és mi nem, azt főzök, amit megkívánok. A 168 centimhez cirka 65 kiló társul, és ez állandó értéknek mondható. Egészséges vagyok, jól alszom.
    Kell ennél több?

    Szerk: Ja, és sok kenyeret eszem, még a tésztafélékhez is. :)

    [ Szerkesztve ]

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • ncc1701

    veterán

    válasz bambano #3 üzenetére

    Fail, a hús az fehérje. 1g hús = 4 kalória = 1g szénhidrát = 4 kalória. 1g zsír = 9 kalória.

  • dugynok

    senior tag

    válasz ncc1701 #9 üzenetére

    Nah ez fail... A hús nem csak fehérje. Van benne zsír, vitamin, ásványi anyag, szénhidrát és legnagyobb százalékban víz. Pontos összetétele függ a hús fajtájától, az állat életkorától, élőhelyétől, táplálkozásától, a hús feldolgozásától és még számtalan mindentől.

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Cathfaern #6 üzenetére

    A vitamin készítmények nagyobb hányada ablakon kidobott pénz.
    A készítményben lévő vitaminok nem vagy csak alig szívódnak fel a szervezetbe.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #6 üzenetére

    Sajnos a "vitaminok" korántsem alkotnak egységes csoportot. A zsírban oldódó vitaminokból (elsősorban D3-ből és K2-ből) manapság sokkal többen hiányosak, mint a vízben oldódóakból, úgyhogy én inkább oda koncentrálnék.
    Ráadásul a C és az E inkább antioxidánsok, mint klasszikus vitaminok. Éppen ezért az igény leginkább az oxidatív stressz mértékétől függ, amiben benne van a táplálékkal bevitt "ártalom", de a nem elegendő és rossz időzítésű alvás, illetve a stressz is. Ahogy a szösszenetben linkelt riportban is látszik, alacsony oxidatív stressz esetén a C vitamin igény minimális lehet. Nemrég csináltak nagy, összehasonlító vizsgálatokat, és a nagy mennyiségben bevitt antioxidánsok az semmiféle előnyét nem sikerült kimutatni. Ellenben egyre gyűlik az információ, hogy a D vitamin mennyire fontos mint transzikpciós regulátor. Mg a hazai ajánlást is felvitték 2-4000 NE-re, ami nem semmi ugrás a korábbi 4-800-ról. Ha egyetlen kiegészítőt szedhetnék, az mindenképpen egy D3 + K2 tabletta lenne. Télen napi 2*2000 NE-t (náthás tünetek eseten pár napig akár a dupláját), tavasztól őszig a napozástól és táplálkozástól függően.
    Ami baromi fontosnak tűnik még, az a DHA (zsíros, hideg vízi halban levő omega-3). Sajnos a hal/tengeri herkentyű az igazi, nem a kapszula. Azért mondom, hogy sajnos, mert nem olcsó mulatság heti 2-3-szor lazacot vagy hasonlót enni...

    (#10) dugynok
    Az izmokban levő glikogén az állat kimúlása után max. percekig van még ott, tehát fogyasztáskor már nem. Tápanyag táblázatokban sem szoktak szénhidrátot jelölni. A mennyisége egyébként is nagyon kevés, 20-30 deka van egy felnőtt emberben összesen, ill. kb. ugyanennyi a májban. Ebből is jól látszik, hogy mi az elsődleges raktározható tápanyag: a zsír. Sovány emberben is több kg található, amin napokig tud futni a szervezet.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • Apollyon

    Korrektor

    válasz Hieronymus #11 üzenetére

    Ezek szerint nem tudsz túl sokat a vitaminokról...

    #1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    válasz erdoke #4 üzenetére

    "Én nem mondtam, hogy jó diéta.": nem is hangzott el olyan állítás, hogy te mondod. én mondtam, szerintem jó diéta :)

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Cthulhu Dawn

    őstag

    Nem olvastam végig a cikket, de ha zéró szénhidrát akkor ezt úgy hívják, hogy ketogén diéta. A májnak nem kell glükózt előállítania, ugyanis ilyenkor a szervezet ketontesteket használ energiaforrásnak.

    "There are no bad ideas, only great ideas that go horribly wrong" - Jack Donaghy

  • nemlehet

    őstag

    Szerintem ez bullshit. A család barátja és ismerősei is megerősítették. Én is tudok szerezni akár 20 embert is aki elmondja, hogy én kizárólag koalaszart eszek...

    Mind a táplálkozástudománnyal, mind a tapasztalattal szembe megy ez a "diéta". Másrészt borzasztó egyhangú. De most komolyan. Ha még a mindenféle orvosi álláspontokat kamunak tekintjük, akkor is meg kell kérdezni egy sportolót vagy testépítőt hogy mit gondol erről. Ők kénytelenek azt alkalmazni ami TÉNYLEG működik, sokkal kevésbé érintik őket a trendek, mert teljesítmény kényszerben vannak.

    A végletes diéták sose jók. Főleg nem az only hús. A marhahúsnak kb 46% a nedvességtartalma, kb 16% fehérje és 33% zsír van benne. Magas a koleszterin tartalma is ami a gyerekeknek annyira nem gond, de az apukának nem igazán lenne őszinte a mosolya tőle. Ezzel nem igazán jutnának sokáig.

    Másrészt napi egyszer enni nagyon nem jó. Szétcseszi az emésztést, főleg hosszú távon. Belassul tőle a metabolizmus, egyszerűen nem illik a bioritmusba, mert az embernek nem ragadozó gyomra van, hogy ritkán de sokat egyen.

    Szóval vagy valami egészen szerencsés genetikájuk van, hogy bírják ezt, vagy szimplán kamu (ez a valószínűbb). A zero carb részével tényleg nincs gond, az simán kivitelezhető és elfogadható diéta, sokan csinálják.

    Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

  • erdoke

    titán

    válasz Cthulhu Dawn #15 üzenetére

    A ketózist a glükagon magas (vagyis az inzulin alacsony) szintje határozza meg. Mivel a marhahús hasonló szintre emeli az inzulint, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült dolgok, nem tartom valószínűnek, hogy folyamatos ketózisban lennének. Túl magas hozzá a fehérje bevitel és alacsony a zsír. Ez utóbbi a glükoneogenezist is maxra tudja járatni.
    Egyébként bizonyos sejtek-szövetek, mint pl. a vese medulla, a vörösvértestek, stb. kizárólag glükózt tudnak hasznosítani, az agyunk pedig – jelenlegi tudásunk szerint – úgy 70 %-ig képes kiváltani glükózt (pontosabban a tejsavat) ketontestekre. Tehát a glükoneogenezisnek futnia kell egy zéró COH diétán, ehhez (illetve a citrátkör üzemeléséhez) extra aminosavakra, illetve a zsír metabolizmus származékaira van szükség. Amivel nincs is baj, csak érdemes vele tisztában lenni.

    (#16) nemlehet
    Ha a zeró COH részével nincs probléma, akkor azon vitatkozhatunk, hogy mi hiányzik a diétából. Nem feltétlenül kamu, ugyanis az oxidatív stressz meglehetősen alacsony, ha a táplálkozásban az oxidatív ágensek nagyon nagy részét kizárjuk. Márpedig ezek főleg a növényi tápanyagokkal kerülnek a szervezetbe, a nem túl stresszes, természetközeli környezetben éldegélő állatok szépen megszűrik nekünk a mérgeket. Nem véletlenül vannak tele a növények antioxidánsokkal, nyilván nem a mi két szép szemünkért pakolják bele a különféle részeikbe, hanem az ott található oxidánsok es egyéb agresszív cuccok (pl. a fruktóz) ellen.
    Nem sok információ van a szakirodalomban azzal kapcsolatban, hogy mennyiben különbözik a vitamin és ásványi anyag szükségletünk egy ilyen, valóban szélsőségesnek tűnő diétán. Ezért kapásból nem tudom azt mondani, hogy lehetetlen a sokkal alacsonyabb igény.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • nemlehet

    őstag

    válasz erdoke #17 üzenetére

    Nyilván a zéró szénhidrát eleve egy hülye megfogalmazás, mert teljesen kizárna igen nehézkes. De sok olyan cukorbeteg ember és fogyni kívánó sportoló van akik állandóan/hosszú ideig tartják a nagyon alacsony szénhidrát bevitelt komolyabb gond nélkül.

    Tudom ez jellemzően az illuminati gyíkemberes összeesküvés hívők példája, de az ember fogazata is vegyes táplálkozásra utal ezért a csak hús diéta nagyon erős kérdőjel. Van valami az oxidatív stressz alacsony szintjében, de akkor is én nem tartom valószínűnek, hogy valaki sok-sok éve képes csak marhahúst enni, napi 1x hatalmas adagban. Ráadásul hogy ezt a gyerekeken hogy verték keresztül az megint jó kérdés...

    Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

  • erdoke

    titán

    válasz nemlehet #18 üzenetére

    Pusztán spekulálva akár az is lehet, hogy őseink 2,4 millió év alatt egy csimpánz szerű közös ősből elindultak a ragadozóvá válás útján, ami ugye megtorpant a mezőgazdaság (egyébként katasztrofális következményekkel bíró) megjelenésekor, népségtől függően 14000 és 1000 éve. Utóbbi időszak evolúciós léptekkel egy szempillantás.

    Ahogy én értem a riportból, a gyerekeknek engedték, hogy mást is egyének, de mivel általában a szülőkkel vacsoráznak, a nagy steak adag számukra is adott. Ezen túl egyrészt nem nagyon éhesek, másrészt görcsölt a hasuk még a gyümölcstől is, úgyhogy inkább ők maguk hanyagolják az egyéb kajákat.

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz erdoke #12 üzenetére

    Köszi a választ :R A 2*2000 NE-t úgy érted, hogy D-ből is 2000-et meg K-ból is 2000-et naponta, vagy mindkettőből (valami kombinált készítményből) 4000-et naponta?
    Illetve D-ből írják általában az NE-t, de amikre gyorsan rákerestem vitaminokra, ott K-nál nem írják, csak mcg-t, tipikusan 100mcg-t, vagy K2-ből 100mcg, K1-ből meg 900mcg. Ezek mennyi NE-nek felelnek meg?

    #19:
    Ehhez annyit tennék még hozzá, hogy amikor a mezőgazdaság elterjedt, akkor ugye az átlagéletkor jelentősen alacsonyabb volt. Értelemszerűen így időskori betegségek nem igazán befolyásolták az evolúció alakulását. Emiatt a nagy mennyiségű növény fogyasztása akár előny is lehetett annak ellenére, hogy elképzelhető, hogy hosszú távon ártalmas a szervezetnek. Ugye a növénytermesztés egyértelműen biztonságosabb, és megbízhatóbb (összeségében "olcsóbb") módja volt a táplálkozásnak, mint a vadászat. Emiatt akik növényt ettek, könnyebben szaporodtak, akár erősebbek (jobb tápláltság, magasabb energiaszint) is voltak, mint a csak húsevő társaik. De ettől még elképzelhető, hogy a növényevés ártalmas a szervezetnek, főleg ha a hosszú távú hatásait nézzük.
    Jó példa a kutya és a macska esete. Alapvetően mindkettő ragadozó, azonban mindkettő megeszik nem csak húst. Viszont a kutya messze alkalmasabb a mindenevésre, mint a macska. Macska hamar elpusztul ha nem kap húst (bizonyos aminosavakat nem tud előállítani), kutya viszont eltartható vegetáriánus diétán is. Csak nem tesz jót neki. Elképzelhető, hogy igazából az embernek sem tesz jót a növényevés, csak annyira nagy a toleranciája, hogy sokáig az egyéb hatások ellensúlyozták ezt (azaz az, hogy többet evett nagyobb előny volt, mint hogy megfelelőbb táplálékot evett). Nem akarok átmenni összeesküvés elmélet gyártásba, de lehet hogy a növényevés hátrányai 50-55 év körül kezdenek előjönni (ugye tipikusan ez az életkor, amikor már szinte biztos, hogy valamilyen krónikus betegsége van az embernek). Utóbbi pár évtizedig ezt a kort elég kevesen érték meg, így igazán nem volt ez probléma. Napjainkban viszont már erősen az. Elképzelhető, hogy növényevés nélkül ez kitolódni 80 évig. Persze ez erősen csak spekuláció ebben a formában.

    Ugye a növényevés hatásait azért nagyon nehéz vizsgálni, mert egyszerűen nem létezik kontroll csoport. Vannak olyan népcsoportok, akik nagyon minimális növényt fogyasztanak (vagy akár egyáltalán nem fogyasztanak), azonban ők tipikusan annyira más körülmények között élnek, mint a modern ember, hogy nem igazán alkalmasak a közvetlen összehasonlításra. Etikai okokból az pedig a modern világban szinte elképzelhetetlen, hogy gyerekeket belevonjanak ilyen kísérletbe (márpedig kontroll csoporthoz az kéne, hogy már kiskorától fogva se egyen növényt).

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #20 üzenetére

    Lehet kapni olyan kiegészítőket, amik együtt tartalmazzák a D3-at és a K2-t. Pl. 2000 NE D3 és 60 mikrogramm K2 van egy rágótablettában (valami DrChan patika). Ebből kellene kettőt szedni naponta, amikor nem jutsz elég erős napsütéshez legalább egy héten kétszer.

    A mai világban, ahol a hosszú élet abszolút nem lehetetlen a fertőző betegségek és az agresszió híján, illetve a táplálék gyakorlatilag nem limitáló tényező a világ jobbik (?) felén, az egészséges hosszú élet titkát keressük. Éppen ezért a táplálékhoz való hozzáállás annyiban kellene változzon, hogy mi az, ami lényegesen több tápanyagot tartalmaz, mint ellen-tápanyagot (vagy éppen mérget). Egy biztos, az iparilag feldolgozott kaják nagyon nagy többsége nem ilyen...
    Ami a zöldséget es a gyümölcsöt illeti, a nagy mennyiségű fogyasztásuk nyilván előnyösnek mutatkozik a nagy epidemiológiai tanulmányokban, hiszen a kiindulópont, az összehasonlítási alap az a modern diéta, ami sokkal több ártalmas dolgot tartalmaz. Önmagában ez csak annyit jelent, hogy a sok zöldség és gyümölcs kevésbé rossz, nem azt, hogy a lehető legjobb! Természetesen jelenthetné azt is, de nem az előbbi adatok és logika alapján.

    A legjobb aláírás a héten

  • erdoke

    titán

    Most olvastam ezt a randomizált, kontrollált vizsgálatot, és az eredmény meglehetősen érdekes. A zöld tea kivonat kedvező hatásait vizsgálták – volna, de azzal kapcsolatban semmit nem találtak. Ellenben a vizsgálati módszerek miatt, amiben eltávolították az összes zöldséget és gyümölcsöt, hogy ne kavarjanak be, véletlenül meglepő eredményre jutottak az ezeket nem fogyasztók javára:

    "The study can therefore be seen as a 10 weeks controlled study with dietary depletion of all food antioxidants derived from fruits and vegetables, except for carrots and potatoes. During the depletion we observed a decrease in oxidative damage to proteins, DNA, and lipids, concomitantly with a major reduction in plasma ascorbate and minor changes in other vitamins and in antioxidant enzyme activities. We speculate that these seemingly positive effects on oxidative status are partly due to depletion of some pro-oxidant compounds co-existing with vitamin C in fruits and vegetables and this underlines the general lack of solid knowledge of the mechanisms by which a diet rich in fruits and vegetables cause a decrease in the risk of chronic diseases."

    Magyarul csökkent az oxidatív stressz, illetve annak káros hatásai minden szinten, DNS, fehérje, lipidek, stb. A szerzők azon spekulálnak, hogy a növényi tápanyagokkal nem csak antioxidánsok, hanem oxidatív ágensek is jutnak a szervezetbe, ami pontosan az az elmélet, amit korábban bedobtam: nem nekünk teszik oda az növények a jó dolgokat, hanem hogy magukat védjék.
    Mi történt volna, ha még a gabonákat is eltávolítják az étrendből? Azóta az ósszes kutató ragadozó diétán lenne? :))

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz erdoke #22 üzenetére

    De hogy egyeztethető össze ez az elmélet az ázsiai, és főleg japán étkezéssel, illetve az ott tapasztalt drasztikusan magasabb várható élettartammal? Amennyire tudom ők hozzánk képest nagyon nagy mennyiségű zöldséget fogyasztanak (lásd). Elsőre ami eszembe jutott, hogy maximalizálták az antioxidáns fogyasztást, de ha a "szent grál" zöld teának nem kimutatható a hatása, akkor ezt elvetném...
    Vagy egyszerűen még mindig arról van szó, hogy a minőségi zöldség (+ sok hal) még mindig annyival jobb az áltatunk fogyasztott ételeknél, hogy így is ezt a nagyon magas várható élettartamot eredményezi? Tehát ha feltesszük hogy helyes az elmélet, akkor zöldségeket elhagyva fel lehetne tornászni ezt az életkort 100-ra? (hasaltam egy számot) Persze tudom a várható élettartam nem csak az étkezés függvénye, de nem nagyon van már általánosan használható mérőszám.

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #23 üzenetére

    Szerintem a legrosszabb az iparilag, erősen feldolgozott ételek magas aránya az étrendben. Az összes többi pozitív hatás ennek kiküszöbölése után következik. Az ázsiaiak – egészen a legutóbbi időkig – ebben sokkal jobban álltak, mint a nyugati társadalmak.
    A második, élettartammal/egészséggel kapcsolatos dolog az alacsony inzulin lenne az én virtuális listámon. Két gyors indok: az élettartam biológiai szabályzását kutatók közül többen is ketogén diétán vannak, illetve ott az az ősi japán szólás, miszerint aki étkezések után megmászik ezer lépcsőt, az 100 évig él...
    Ezután jöhet a növény, állat, milyen zsír, és az összes többi kérdéskör, mint a stressz, a cirkadián ritmus, stb.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    A legjobb közérzetű és leglaposabb hasú mindig akkor voltam, mikor steaket ettem. Bevág az ember egy 40 dekás szeletet minimális salátával meg kis ecetes gombával és minden szép.

    Mindazonáltal volt már, hogy 3-4 napig szó szerint bélszínen (bélszín, hátszín, tatár, ribeye, t-bone, érlelt és nem vegyesen) éltem, és már nagyon nem kívántam. A legomlósabb, éttermi minőségű, medium rare márványos húst sem. Nagyon egyszerű kipróbálni, vesz az ember egy két kilós csík bélszínt és megpróbálja megenni mielőtt rárohad. Tekintsünk el nagyvonalúan a nagyságrendileg 10-14 ezer forintos ártól most.

    Ha kombinálom, és feldobom valami méretes darált pogácsákkal (anyagában fűszerezve, valamennyi tojással esetleg - bár egyben marad minden nélkül is), akkor sem tartana sokáig a lelkesedés. Például nagyon finom lett a street kitchenes svéd húsgolyó (ez kenyérrel van recept szerint...) alapanyagából meg némi plusz fehérborsból-chiliből csinált méretes, 2 centis pogácsák, 6 percig, forgatva sütve. Régen sokszor ettem ilyet, az adott helyen "bifteki" volt a hivatalos neve. A harmadik napon annak is kelletlenül fog neki az ember, pedig még fetával töltött is volt. Abban nem volt kenyér, még rosszabb, mert tömörebb, szárazabb. Kis vaj a sütés végénél sokat javít rajta.

    Ami még eszembe jut a tatár beefsteak meg a carpaccio, de előbbit merje megvenni az ember idehaza, az utóbbi meg elég kevéske magában. És az is nyers, nem fagyasztva biztonságos minőségben nehéz lesz szerintem. Meg mégiscsak 6 ezer pénz kilója.

    Az evolúciófilozófiai eszmecserét annyival színesíteném, hogy én eddig azt gondoltam, hogy a növények azért növesztenek termést a magok köré, hogy azt az állatok megegyék és messzi onnan kiszarják magostul.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #25 üzenetére

    Én is nehezen tudom elképzelni, hogy minden nap, minden héten, minden hónapban csak zsíros marhahúst egyek, pedig nagyon szeretem. Annyi jó zsíros fehérje (vagy inkább fehérjés zsír) van még, hogy nem is tartom igazán jó ötletnek. Tojás, máj, sajtok, joghurtok, csülök, kocsonya, mindenféle kombinációban.

    Ami a növényi terméseket illeti, a gyümölcs nyilvánvalóan az a típus, amit vázoltál. Mindemellett nem kell, hogy tökéletes tápláléka legyen az azt elfogyasztó állatnak, csak az a fontos, hogy valamiért vonzó legyen. Ez pedig elsősorban az édes íz, a glukóz és a fruktóz. Mi van akkor, ha éppen a fruktóz miatt pakolja bele a növény a gyümölcsbe a sok antioxidánst?
    A gabona magja viszont nem igazán esik ebbe a kategóriába. Ha azt megeszi az állat, nem sok nyeresége lehet a növénynek. Persze az elhullajtott szemnek van esélye, a sok kis darab talán éppen ezt a stratégiát követi. Marad a vegyi hadviselés, amivel megpróbálja a növény távol tartani az állatot, minimum a legközelebbi dézsmálástól. Puffadás, bélgörcsök, hasmenés. Friss, állati eredetű táplálékon ez alig létezik.
    Aztán ott a következő csoport, a termést fizikailag védelmező növény, pl. diófélék és kókusz. Ezekben feltehetően alacsonyabb a vegyi fegyver mennyisége, mert a növény a kemény héjra összpontosítja az erőforrásokat. Személy szerint ezekből fogyasztok a legtöbbet.

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #26 üzenetére

    Hát, ez már kicsit hitéleti érvrendszer nekem, ennyire nem egyszerűek ezek a mechanizmusok szerintem.

    Más: én továbbra is egy példa (ötlet) étrendet várok, mert némileg bajban vagyok. Mostanáig a következő protokollokat vezettem be, hogy valahonnan el tudjuk kezdeni a beszélgetést:

    0. Reggeli torna négyütemű fekvők.

    1. Reggel 1,5dl erős kávé, nagyjából 4 deka vaj felolvasztva benne (ez egy emberes kocka), és egy lapos kiskanál méz. Erről azt írták, hogy jól telít, és az ember el van vele délig. Valóban, nagyon örülök hogy erre rátaláltam. Teljesen OK

    2. Délig nem eszem, de mostanában iszom egy vagy egy fél citrom levét fél liter vízzel. Vizet iszom egész nap bármikor kívánom.

    3. Délben vagy utána elmegyek egy fél óra bringázásra, közelítőleg állandó, emberes tempóban, épp olyan terhelésen, ami még nem fáj.

    4. Ez után igyekszem még kivárni, és 2-3 körül enni. No krumpli, no pékáru, no tészta. Megy a fejvakarás. Eszem (az eddig kapott infók alapján):

    házi kolbászt,
    házi lógatott parasztsonkát (sósat),
    házi érett zsírszalonnát,
    jobb szalámiból (rákóczi / téli) rágok,
    vettem egy "vállalható" összetételű pulykamellsonka rudat,
    sütök valami vörös húst,
    szeletelt jobbféle bacont nyersen,
    globus magyaros / tavaszi / csípős vagdaltot,
    9x% hústartalmú virslit,
    ruszlit,
    halat - bár ebből mostanában elenyésző mennyiséget, de majd megyünk mi még ikeába.

    Ezek mondjuk a húsok. E mellé eszem nagy mennyiségű savanyút:

    csalamádé
    cékla
    sós kovi ubi
    néha csípős almapaprika
    savanyított fokhagyma

    És ahogy kedvem tartja lilahagymát és jópár gerezd fokhagymát.

    Ezek mellé valamennyi sajtot is:

    némi emmentáli vagy
    némi camambert és
    sok mozzarella, mert nagyon jól telít és aránylag olcsó - ez nagyon jó este is.

    Ha épp olyan kedvem van, akkor 2-3 tükörtojás.

    Ha nem vezetek, akkor egy pohár bor.

    5. Este nagyjából hasonlóan alakul a dolog, egy zöldalma vagy egy narancs szokott néha befigyelni délután, de már a narancstól is lelkifurdalásom van, Hát a faszom amúgy. De oké, ez van.

    Este mozzarella szinte biztos, meg a fentiek ami épp van. Olajos magokat nem ettem mostanában, de nem állnék ellent.

    Ezeken felül bűnöztem múltkor a csirkemellhez alig párolt brokkolit szója szósszal, meg rizstésztát. Görög salátát csinálunk (pari, ubi, lilahagyma, oliva, feta, oregánó, szűz oliva) néha, de 1-1 paradicsomot megeszek kajához is.

    6. Esti / éjszakai torna négyütemű fekvők.

    Teljesen jól vagyok, mondjuk eddig is teljesen jól voltam, összevissza zabálással is csettintett a doki a vérképemre. Az egyetlen különbség a testem tornázás miatti, látható de nem drasztikus alakulása, meg az, hogy akkorát szarok mint egy ovis.

    Én ennyit tudtam kiszűrni az eddig elhangzottakból. Kérlek reflektálj, legfőképpen a 'mit lehetne még enni hogyan' irány érdekel.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #27 üzenetére

    Nyilván nem kicsit spekulatív volt, amit a növények "ellenanyag" tartalmáról írtam, de a hitéletitől azért elég messze van. Ha olvasgatsz kicsit a lektinekről, a gliadin bonlástermékeinek viselkedéséről, és még sok más dologról, elég kerek képet kaphatsz a szigorúan vett tudományos megközelítésből is. Továbbá azt is nehéz vitatni, hogy a természetben szonte semmi nincs véletlenül, vagy éppen ingyen. Ami annak látszik, azt általában nem értjük jól, vagy rosszul közelítünk hozzá.

    Ami az étrendet illeti. Ha éjjeli bagoly típus vagy, tehát könnyeden maradsz fenn nagyon későig, és nek vagy fáradt a délelőttbe nyúló alvastól, akkor nincs gond a reggeli kihagyásával. Ha ez nem így van, én inkább a vacsorát hagynám ki, vagy állítanám át valami kisebb adagra.
    Én habtejszínből (30-35%, a Milliben a legkevesebb a tejcukor, legtöbb a zsír) szoktam egy decit önteni a kávéba, és nem használok édesítőt. Néha dobok bele egy kis kókuszzsírt vagy vajat. Böjtöléskor semmi mást nem eszek, csak ezt a "golyóálló" kávét kétszer.
    A rendes ételeket illetően korábban írtam példákat, és a dióféléken kívül tényleg elsősorban azokat fogyasztom. A Kerrygold vaj még a napi rendszerességgel előforduló zsír, illetve különféle, magas zsírtartalmú sajtkrémeket is szoktam/szoktunk enni. Heti két-háromszor zsíros tengeri halat, ami éppen akcióban van valahol. Lazac, hering, makréla, stb. Utóbbi két dolgot, tehát pl. a lazacot szoktam a sajtkrémekkel, annak is a zöld fűszeres változatával keverni. Heti egyszer kacsa- vagy libacomb hordós- vagy lilakáposztával, szalonna, máj (saját készítésű májkrém), stb.
    A feleségem rendszeresen főz zöldség- és zöldségkrém leveseket, egy-egy kis adagot abból is megeszek.
    Desszertnek kevés gyümölcs, abból is elsősorban a nem túl cukrosak, mint erdei gyümölcs, eper, málna, áfonya, zöldalma, amit vagy frissen felvert natúr tejszínnel, vagy mascarpone sajttal eszünk. A gyerekeknek egy teáskanál mézet teszünk rá, ha kérnek.
    A te listádban nekem sok a hús és kevés a zsír, illetve némi vörös húst zsíros halra cserélnék. Egyébként teljesen rendben van. Ha nagyobbat, de (esetleg) nehezebben akarsz kulázni, egyél több zöldséget. :D
    H keményítős dolgot eszel, mindig adj hozzá ecetes/tejsavas kaját, illetve rágj mellé néhány szem mandulát, de szigorúan nem hántoltat. A diófélék héjában a polifenol polimerek erős alfa-amiláz gátló hatással bírnak.

    Ami a testmozgást illeti, nekem az erős séta + 1-2 sprint jön be, bár ezt meg lehet(ne) csinálni bringával is, emellett heti pár alkalom súlyzózás. Utóbbiból az ellenterhelésest szeretem, kevesebb idő alatt el lehet érni ugyanazt a hatást. Sajnos december eleje óta előbb bokaficam, majd térd keresztszalag okozott lemaradást a tervekhez képest. Hiába, ha valaki jelentős súlyt veszít, óvatosan és fokozatosan emelje a terhelést...

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #28 üzenetére

    Makréla és hering hogyan? Konzerv? Mert pultból én még nem mertem megvenni látvány alapján, persze lehet mi lakunk rossz helyen. Fagyasztottat se nagyon szoktam látni, bár belezett makréla még csak-csak.

    Sajtkrémre mondasz konkrétat? Azért ott elég nagy a szórás radioaktív hulladéktól kezdődően mindenfelé.

    Megyek is, ha zöldséglevest szabad akkor összekaparok egy Laura féle minestronét csicseriborsóval.

    Mikor eszek keményítős dolgot?

    Mondjuk abban a Millis tejszínben is van valami épp aktuális ősellenség, de még mindig az a legjobb. Meg ha nekifutok akkor nagyon fogy és kiütésem lesz tőle. Ez a sok vaj kevés méz kombó nagyon kellemes a kávéba nekem.

    "Ami annak látszik, azt általában nem értjük jól, vagy rosszul közelítünk hozzá."

    Ezért bátorkodom fenntartással kezelni az éppen aktuális akármilyen eredményeket. Pláne hogy az evolúciós kiindulópontok már teljesen össze lettek kavarva a nemesítéssel, ami vagy növelt bizonyos káros anyagokat, vagy csökkentett, mindezt véletlenszerűen, mert évtizedes hatásokat nem mértek soha. A jó vagy rossz az épp az aktuális látási távolság, összességében ezek a folyamatok még messze nem értékelhetők. Ez gátol azt, ami cserébe akármit vált ki, ami máshogy hat valami negyedik dologra, ami vagy valami vagy megy valahová.

    Próbálok abból kiindulni, hogy ami nem okoz komoly gondokat (márpedig úgy gondolom minden ételre van legalább egy szignifikánsan felülreprezentált - értsd abból sokat evő - népcsoport), abból a hétköznapi mennyiséggel a szervezet rutinfeladatként megbírkózik. Olaszok kihaltak? Nem? Akkor paradicsom pipa.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #29 üzenetére

    Konzervet ritkán veszünk, inkább a csomagoltat. Pultból én se nagyon merek választani, mert a csomagra legalább ráírják, honnan származik, és mit adtak hozzá. Illetve van több fajta, és esetleg a jobbakat ki lehet szúrni.
    Az Arla és a Lidl-ben kapható Goldessa (?) sajtkrémek elég jók, és nem is drágák. Van még valami zöld, pohár kinézetű műanyag dobozkában, de most meg nem mondom a márkáját.
    Görög joghurtból nem nagy a választék, általában a Zott marad. Normál joghurtból a Liebherr (?) elég magasan a mezőny fölött van. Mondjuk ez az árán is meglátszik.
    Bolti tejszínekben karragén mindig van. :( Ahelyett, hogy elfelejtenék a homogenizálást. :((

    Közben gondolkodtam a korábban belinkelt vizsgálattal kapcsolatban, ahol a zöldség-gyümölcs kihagyása kedvezőbb oxidatív stresszt eredményezett. Ez azért is érdekes, mert a gabonákat bent hagyták, ugyanis azokban olyan kevés a jónak gondolt polifenol és hasonló dolog, hogy nem féltek tőle, hogy bezavar a zöld teának... Általában a zöldség gyümölcs javítani szokott egy gabonában gazdag étrend élettani hatásain, ezért is különös, hogy itt az ellenkezőjét találták.

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz erdoke #30 üzenetére

    "Általában a zöldség gyümölcs javítani szokott egy gabonában gazdag étrend élettani hatásain, ezért is különös, hogy itt az ellenkezőjét találták."
    Vicces lenne ha kiderülne, hogy valójában a gabona egészséges, és a többi zöldség / gyümölcs ami káros.

    Egyébként végiggondolva a gyümölcsök nem tűnnek túl megfelelő tápláléknak az ember számára. Lényegében a természet "édességei", tele cukorral. Ami előnyük lehet az a magas rost és vitamin tartalmuk. De mindkettő pótolható máshonnan, akár hatékonyabban is.

    Aztán gondolkoztam a kiinduló cikken. Oké, hogy sok előnye van annak, ha valaki kizárólag húst fogyaszt (vagy nagy arányban fogyaszt azt), de mi a helyzet a köszvénnyel? Jól hangzik sokáig élni, de nem sok értelme van ha az ízületeink használhatatlanok lesznek.
    Egyébként googliztam egy sort ezen a vonalon, és találtam egy érdekes dolgot: a köszvény jelenleg élő állatfajok közül szinte csak az embert és az emberszabású majmokat érinti, ugyanis lényegében minden más állat (és élőlény, kezdve baktériumoktól) képes termelni urate oxidase (angol site-on néztem, nem tudom mi lehet a magyar megfelelője), ami lebontja a húgysavat. Viszont nálunk nem termelődik. További érdekesség, hogy van rá génünk, csak inaktív.
    További érdekesség, hogy a húgysavnak erősen anti-oxidáns hatása van (feltételezik, hogy ezért jelenthetett evolúciós előnyt az ezt lebontú anyag termelésének a megszűnése). Viszont ha erős antioxidáns hatása van, akkor nem lehet, hogy a növényi eredetű táplálék elhagyása a megnövekedett húgysav koncentráció miatt okozott kedvezőbb oxidatív stressz állapotot? Viszont hiába itt visszautalnék az első felvetésre, hogy hiába ez a kedvezőbb állapot, ha az ízületeink rövid távon használhatatlanok lesznek... (források: [link], [link])

    [ Szerkesztve ]

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #31 üzenetére

    A köszvényt közvetlenül a húgysav magas szintje, ezáltal kikristályosodása okozza ugyan, de többnyire nem a termelődés nő meg, hanem a vese általi kiválasztás csökken le. Ez a Wiki linken is egyértelműen leírásra került:
    "Underexcretion of uric acid by the kidney is the primary cause of hyperuricemia in about 90% of cases, while overproduction is the cause in less than 10%."
    Ami igazán érdekes, a köszvényes tünetekkel rendelkezők jelentős javulást szoktak mutatni, ha drasztikusan csökkentik a cukor és liszt fogyasztásukat. Régen a gazdagok betegségének hívták, mi pedig természetesnek vesszük, hogy ez a sok húst jelenti az étrendben. Pedig valamikor a sok cukor igencsak kiváltság volt.

    Ezzel összefüggésben nagyon is jó úton indultál el, amikor a húgysavat mint antioxidánst említetted. Sőt, szerintem összefügg a kérdés a C vitaminnal, aminek a vízben oldódó antioxidáns szerepét vette át részben. Tehát aszkorbinsavat nem szintetizálunk (szintén egy inaktív enzim fehérje kódolt), viszont elég jó hatásfokkal vissza tudjuk redukálni [http://bit.ly/1zyu4Cx], a húgysavat pedig magas szinten tartjuk. Egy kecske napi 18 g aszkorbinsavat készít magának nyugis napokon, magas (oxidatív) stressz esetén ennek többszörösét. Ehhez képest a mi igényünk akár 1 mg testsúly kilogrammonként, ami leginkább a vitamin szerep (enzim kofaktor kollagén szintézisnél és hasonlóknál) betöltéséhez szükséges. Persze magas oxidatív stressz esetén a mi antioxidáns igényünk is alaposan megnő...

    Jut eszembe, éppen a minap olvastam, hogy az aszkorbát és a glükóz ugyanazt a membrán transzportert (GLUT) használják, tehát a magas vércukor gátolja a C vitamin sejtekbe jutását.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz erdoke #32 üzenetére

    Tény, illetve az egyik linken szerepel az is, hogy 2000 utáni kutatások azt feltételezik, hogy jó eséllyel a magas húgysavnak más kiváltó okai vannak, mint korábban feltételezték, pl. protein fogyasztással való összefüggését nem tudták bizonyítani.
    Ennek viszont ellentmond egy közeli ismerősöm esete, aki fogyás céljából és cukorbetegség miatt átállt szinte teljesen hús és zsíralapú étrendre, nagyon minimális szénhidráttal (és kevés zöldséggel, mert annyira nem zöldségevő, bár ez nem kerülte szándékosan). Negyedéves vércukorméréskor azt mondták, hogy a cukra nagyon jó, viszont húgysav szinttel azonnal kezdjen valamit, mert elszállt... (korábban nem volt vele problémája).
    Persze nyilván ez egy egyedi eset, amiből messzemenő következtetést nem lehet levonni. Főleg, hogy a sikeres fogyás ellenére, még mindig jelentős túlsúlyról és mozgásszegény életmódról beszélhetünk.
    Mondjuk ettől függetlenül kíváncsi lennék a cikkben szereplők ízületeire, főleg mondjuk egy 10-15 év múlva (ugye a köszvény tipikusan 65 év fölött jelentkezik).

    Amit írsz C vitamin - húgysav összefüggés tényleg érdekes. Viszont lassan kezdünk odajutni, hogy kis túlzással az emberi szervezet húsfogyasztásra van beállítva :) Persze itt feltevődik a kérdés, hogy akkor napjainkban miért vagyunk mégis inkább mindenevők... (és pl. fogazat kérdésköre)

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #33 üzenetére

    Az evolúció egy folyamat, aminek a jelenben egy metszetét vizsgáljuk. Tehát pl. ha az emberről feltételeznénk, hogy a zsíros hús (+ belső szervek, tojás, stb.) fogyasztására kezdett átállni pár százezer évvel ezelőtt, mégpedig azért, hogy a hatalmas zsíragyat ki tudja fejleszteni, majd fenn tudja tartani, akkor a fogazat nem megdöbbentően más, mint amit az átmeneti státusz indokol, viszont a nagy agy és a kis emésztőrendszer kombinációja legalábbis elgondolkodtató. Rajtunk kívül csak a delfineknek van hasonló méretű agya a testmérethez viszonyítva, pedig egyértelműen hatalmas előnyt jelent. A rengeteg állatfaj közül mégis csak kettő mozdult ebbe az irányba. Miért? Olvastam már olyan hipotézist, hogy ehhez folyamatosan nagy mennyiségű zsírra, kiemelten DHA-ra (az esszenciális omega-3 zsírsav, sőt, talán az egyetlen esszenciális zsírsav) van szükség, ami csak víz közeli, vagy azzal kombinált ragadozással valósítható meg. A DHA-nak – speciális szerkezete folytán – különleges szerepe van az ingerületvezetésben, de a sejthártyán keresztüli lokális jelátvitelben is.
    Részben ezért is katasztrofális az omega-3/omega-6 arány erős elcsúszása az utóbbi 50 évben (étolaj, margarin), amit csak tetéz gabonával táplált haszonállatok húsában lezajló hasonló eltolódás a természetes táplálékokon tartottakhoz (pl. legelészéshez) képest.
    A rövid, kevés rekeszből álló emésztőrendszer tipikusan annak a jele, hogy a gazdája viszonylag könnyen emészthető, tápanyagban dús élelemre rendezkedett be. Számomra ez nem igazán a hatalmas mennyiségű rostot jelenti, amit még a csimpánz se tud megemészteni, pedig neki nem 2:1, hanem 1:2 a vékonybél:vastagbél aránya...
    Szóval az én olvasatomban mi egy olyan, átmeneti állapotban leledző faj vagyunk, aki a mindenevésről (csimpánz szerű ős?) megkezdte az átállást egy speciális, zsírban (azaz energiában) gazdag ragadozásra. A fogazat hiányosságait a szerszámkészítés és a tűz használata már több tízezer éve kompenzálja, tehát ott gyakorlatilag meg is szűnt az evolúciós nyomás. Ősszességében a jelen állapot még meglehetős rugalmasságot biztosít a táplálkozásban, ezért is lettünk bőven a technológiai forradalom előtt kozmopolita faj. Azonban az a kérdés, hogy milyen táplálék lenne számunkra optimális, ha korlátlanul lehetne választani (mint ahogy a fejlett országokban kvázi lehetne), és annak nem is lenne káros mellékhatása (elhízás a cukorra drótozás miatt), már egy egészen más kérdéskör. Alkalmazkodás szaporodási sikerességgel, azaz ~40 éves korig, nem feltétlenül egyezik meg a lehető leghosszabb életet biztosító táplálkozással. Előbbire nagyon nagy, utóbbira semmiféle kiválasztódási nyomás nem nehezedik.

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz Cathfaern #33 üzenetére

    Nem egyedi eset, ha változott a kiválasztási képessége, akkor összhangban van az itt elhangzottakkal.

    Asszem el kell vonulnom egy vérképre.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #35 üzenetére

    25(OH)D szintet el ne felejts méretni, ha van rá mód. :K

    A legjobb aláírás a héten

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #33 üzenetére

    Tessék, itt a köszvény okozója. Ahogy spekuláltam, a cukor:

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #37 üzenetére

    Ha jól értem innentől kezdve minden cukor megöl, mert mindenben legalább 50% a fruktóz (mézben ~40%). Kukoricaszirup (nem HF)?

    [ Szerkesztve ]

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #38 üzenetére

    Arról van szó, hogy ma az átlagember 4-5-ször annyi cukrot fogyaszt, mint amennyire hitelesítve vagyunk. A videó maga [http://youtu.be/blzZKUFN4x0] elképesztően jól összefoglalja, hogy a főemlősök miért vannak kevesebbre hitelesítve, mint más állatok, illetve hogy ez milyen összefüggésben van a húgysavval. A leginkább hízékony emberekben a legmagasabb a húgysav szint, ilyenek pl. a polinéz szigetvilág lakói. Ők a legnagyobb túlélők a bőség és az éhínség váltakozásában, ez most a legnagyobb átok számukra.
    Valamikor a túlélést jelentette az extra zsírraktár képző képesség, a mai korlátlan cukor elérhetőség mellett az egészség hiányát jelenti, lassan milliárdoknak. A Távol-keletieknél is meredeken emelkedik a cukorfogyasztás, ezzel együtt az elhízás, a cukorbetegség, és idővel a többi folyomány. Ma már Indiában van a legtöbb cukorbeteg, és még mindig meredeken emelkedik a számuk. A magas, de nem erősen feldolgozott fajtájú szénhidrát fogyasztás – különösen az átlagnál magasabb toleranciával, ami az ázsiaiakat jellemzi – ösnmagában nem feltétlenül váltja ki a folyamatot, de amint a cukor bevitel elkezd mellette nőni, vége a játszmának.
    Bocs a pórias linkekért, PH oldalain a legutóbbi mobil Safari frissítés óta lehal a böngészőn, ha a fórum megoldását akarom használni. :((

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz erdoke #39 üzenetére

    Érdekes volt a videó. Kicsit továbbgondolva, illetve más szemszögből nézve amit mond (miszerint a fruktóz okozza az elhízást), valójában a modern társadalom elhízásának az egyik oka a hűtőgép és a globalizálódás :) Mire gondolok:
    Ugye az egész fruktúz => húgysav => zsír láncreakció azért alakult ki a videó alapján, mert a nagy mennyiségű, és egész évben rendelkezésre álló fruktózt fogyasztó főemlősök olyan környezetbe kerültek, ahol már nem állt rendelkezésre egész évben fruktóz. Ezért azok élték túl, akik a fruktóz ezgyrészét (lehetőleg minél többet) lepakoltak zsírba. Ha megnézzük az köznép étkezési szokásait, akkor egészen addig, amíg meg nem jelentek a hűtőszekrények, illetve amíg nem vált elérhetővé a tél kellős közepén is az idénygyümölcsök (és zöldségek), addig nagyjából a fent vázolt diétát követték: idényben (nyáron) nagy mennyiségű fruktóz, télen pedig nulla fruktóz, ellenben sok zsír és fehérje (plusz szénhidrát, ugye gabona). Ugye utóbbiak jól tartósíthatóak voltak, míg fruktóz tartalmú termények hamar romlottak, a mézet leszámítva (ami viszont ritkaság volt). Ami gyümölcs eltehető volt télre, az tipikusan az alacsony cukor tartalmú: alma. Ehhez még hozzávehetném azt is, hogy nyáron a nép jó része kemény fizikai munkát végzett a mezőgazdaság miatt, így az elfogyasztott fruktózt jórészt fel is használta.
    Aztán jöttek az egészséges gyümölcsök télen :) Együnk sok narancsot mert tele van C vitaminnal (banán után egyik legnagyobb cukortartalmú gyümölcs), sok banánt mert tele van Káliummal, stb... Nyilván a finomított cukor feltalálása is tovább rontotta a helyzetet, de az kevésbé ironikus ehhez képest :)

    Megjegyzem az ázsiai étkezési szokások, amiket már korábban említettem tökéletesen alátámasztják ezt, illetve megmagyarázzák a korábbi kérdésemet is. Ugyanis az ázsiai hagyományos ételek gyakorlatilag nem ismerik a cukrot. Például japánban olyan, hogy hagyományos desszert, lényegében nem létezik, ha esznek is ilyet, azok már modern korban behozott, nyugati ételek (egy időben nagyon oda voltam a japán kultúráért, és kitaláltam, hogy süssünk japán sütit... elég rendesen feltúrtam a netet, és akkor konstatáltam, hogy olyan bizony nem igazán létezik :) ).

    Szóval a fogyasszunk sok-sok gyümölcsöt idényen kívül lényegében a lehető legrosszabb fogyókúrázási tanács, amit csak adni lehet. Továbbra is ironikus :)

    [ Szerkesztve ]

  • erdoke

    titán

    válasz Cathfaern #40 üzenetére

    Bárcsak a gyümölcs lenne a nagy többség elsődleges cukor forrása. Olyat még nem láttam, aki egy félnormális étkezés után be bír nyomni egy közepes almánál többet, olyat viszont nem egyet, aki több szelet süteményt simán rádob az ebédre. A nasi fogalmáról nem is beszélve, ami 60 évvel ezelőttig kvázi nem is létezett, mára viszont tipikus édesség beviteli procedúrává vált. Ma már elég jól ismert, hogy a rost és a szerves savak csökkentik az ételek inzulin emelő hatását, tehát egy alma egyébként sem egyenértékű az ugyanannyi cukrot tartalmazó zacskós édességgel. Sőt, a fruktóz mellé odapakolja a növény a sok antioxidánst (hogy magát védje!), ám a Sport szeletben még az sincs.
    Ami az ázsiaiakat illeti ők pl. az amiláz aktivitásban is messze a többiek fölött állnak. Egyébként is nagy a szórás az emberek között (1-14 allél, ha jól emlékszek?). Nagy valószínűséggel sokkal jobban alkalmazkodtak a keményítőben gazdag rizs fogyasztásához, mint a tipikus Észak-európaiak a feléjük alig 2000 éve bevezetett gabonákhoz.
    Szerk : mindezzel nem akarom a gyümölcsöt hájpolni, de addig nem volt komoly gond, amíg a cukor nagy része abból származott. Persze ezen felismerés a többséget téves következtetések levonására vezeti, miszerint a gyümölcs az egészséges táplálkozás non plus ultrája. Már egy csimpánz számára sem az, a gorilla pedig alig fogyasztja, pedig szinte teljesen nóvényen él. Az már más kérdés, hogy amit a beleiben felszív, az 60+ % zsír... Az ideális főemlős kaja. Egyszer láttam egy természetfilmet vadon élő csimpánzokról, akik habozás nélkül életüket adták a csapat által hónapokig felügyelt területért, amin valami dió nőtt nagy mennyiségben. Mindennel többre tartották a 60-70 % zsírt tartalmazó diót.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    Voltam még akkor vérvételen, a húgysav az a felső határnál, amúgy minden oké. Ilyen nevű dolgot nem látok, amit írtál. Mindenesetre a szardíniát meg pár karcosan purinos ételt kihúztam a listáról.

    Miért jobb a rommá vegyszerezett kókuszolaj, mint az oliva meg a gyisznyózsír?

    Ahogy olvasom az omega-3 bevitel önmagában nem elég, hanem a 6:3 nagyobb aránya lenne a cél (ezt említetted te is, csak nem ebben a formában - vagy csak nekem nem esett így le). Azt is írták, hogy versenyeznek, azaz ha sok 6-ost eszel akkor (majdnem) mindegy mennyi 3-ast. Eddig dörzsöltem a kezem, hogy hurrá majonézes zsírszalonna, erre tessék, nem ehetek vénuszt.

    Innen ugrottam arra, hogy mindenféle diókban nagyon rossz az arány. Oké, moderáltabb a mennyiség, de akkor is. Meg a másik szép, hogy ha a konzerv hal olajban (és nem sós lében) van, akkor dettó 0 pontos.

    Omega-3 kérdésben ahogy nézem nem elég a lazac, ahogy marhahúsnál is gyakorlatilag különböző terméket kapunk legeltetve meg iparilag magon nevelve. Szóval lazacból is inkább a vad (alaszkai?) lazac lenne a jó. Omegázott tojás? Még mindig a makréla tűnik nyerőnek. Meg most olvasom a kövér porcsin, ez szerintem szokott nőni de nagyon alaposan irtottuk eddig.

    Más: rezisztens keményítő nem kéne? Nyers / hűtött krumpli vagy ilyesmi? Kutyák fűevése?

    Vannak itt még feltárandó dolgok, hogy olyan hülyére tanuljuk magunkat, mint az ősember.

    Amúgy csak kérdem, mi a különbség a fizikailag védett napraforgó mag meg a dió között? Azért az állatok (pl. madarak) jellemzően kibontják a legdurvábbakat (olajbogyó mag) is. Nekem ez a védekező mechanizmus logika nem áll össze továbbra sem teljesen. Én ha növény lennék azt akarnám, hogy elvigye a magot az állat (...útközben kiejtse valahonnan...), és nem gyilkolásznám meg a maggal, mert akkor evolúciós léptékben kihalok. De ezt továbbra is nagyon ingoványnak érzem.

    (kis színes, hogy ismerős vizslája megevett egy vadgesztenyét, és elég messzire elvitte. A műtőasztalig. Szerencse, hogy épp állatorvos volt a gazni és mikor kezdett szarul lenni akkor toltak neki egy uh-röntgen-kesztyű csatt-szike-varrást)

    Nézegettem, a Meggle 30% habtejszín zsírarányában olcsóbb a 35% Millinél. Teszkóban legalábbis.

    [ Szerkesztve ]

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #42 üzenetére

    Az omega-3, abból is a DHA a kritikus komponens. Magas DHA és EPA mellett nagyon valószínű, hogy az omega-6 nem is esszenciális. A rövidebb szénláncú omega-3 zsírsavak elongálása (nyújtása felvágósan) elég rossz hatásfokkal megy emberben, sokkal inkább célravezető eleve a hosszúakat fogyasztani. Ugye a PUFA lényegesen sérülékenyebb, mint a MUFA, nem is beszélve a telítettről, ezért az E vitamin is fontos mellé. A jó minőségű halban természetesen együtt van minden, ami kell.
    A Zsírtörténeti kitekintő nevű remekműben leírtam, hogy a sok PUFA nem kívánatos, és hogy az arányokon nagyot kell javítani. Ebből adódik, hogy az omega-6-ot drasztikusan csökkenteni kell. Halkonzervből pl. olyat nem veszek meg, amiben "növényi olaj" van, csak ami kifejezetten olívaolajban úszik.

    Ami a bélflórát illeti, elég vegyes a viszonyom a kérdéskörhöz. Van még olvasnivalóm is bőven ezen a területen, különösen mert az utóbbi időben eléggé felgyorsult a kutatás üteme, de számomra úgy tűnik, hogy sokan fordítva ülnek a lovon. Egyrészt a kaja alapvetően befolyásolja a bélflóra összetételét, mennyiségét, kölcsönhatásait a bélhámmal, stb. Másrészt azért sokaknak viszonylag jó összetételű és minőségű bélflórája van. Miért kellene egyetemesen megjavítani valamit, ami nem univerzálisan romlott el? Akinek emésztési problémái vannak, először próbáljon az étkezési szokásain változtatni. Kevesebb FODMAP, kevesebb, vagy más összetételű rost (akár ideiglenesen, hogy meglássa, mi problémás és mi nem), zéróhoz közelítő zacskós/dobozos, feldolgozott szemét kaja. A jól szuperáló bélflórában kifejezetten diszbiózist okozhat az erőltetett ellenálló keményítő adagolás.

    Az én stratégiám az, hogy a kevesebb, de magasabb minőségű étel jobb a szervezetnek, mint a több, de silány. A fehérjeforrás legyen változatos, többségében állati eredetű (=teljes), rendszeresen kötőszövetes cupákokkal tarkított, hogy az aminosav egyensúly megmaradjon pl. glicin<=>metionin. Ami a növényeket illeti, alacsony cukortartalmú gyümölcs (áfonya, avokádó :D), vitaminban, ásványi anyagokban, túlhájpolt fitokemikáliákban gazdag, pl. némi brokkoli, sóska, spenót, pár szem olívabogyó, min. 85 %-os csoki, kevesebb adag, de jó minőségű kávé, napi 1 pohár rozé bor, stb.

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #43 üzenetére

    Én még csak nem is ugatom a témát, de nekem nem az jött le, hogy magától értetődő a hal (lazac) omega-3 tartalma. Nincs ráírva, és a haleledel összetétele nagyban befolyásolja.

    A rezisztens keményítőről ezt olvastam:

    when we eat resistant starch, it ends up in the large intestine, where the bacteria digest it and turn it into short-chain fatty acids (14).

    The most important of these short-chain fatty acids is butyrate (15).

    Butyrate is actually the preferred fuel of the cells that line the colon (16).

    Therefore, resistant starch both feeds the friendly bacteria and indirectly feeds the cells in the colon by increasing the amount of butyrate.

    Az én olvasatomban eddig nem volt elromolva (nálam), mert ettem ilyet. Most viszont nem sokat, ennek a várható negatív hatásait próbáltam felmérni. Én úgy gondolom egy fél nyers krumplitól naponta nagy bajom nem lehet.

    Rozé? Arról azt mondták régebben, hogy a legrosszabb a három közül.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #44 üzenetére

    Persze, a hal omega-3 tartalma erősen függ attól, mit evett, illetve mit evett az, amit evett. A DHA nagy része algák ban képződik, amit vagy a hal eszik meg, vagy a pl. a kiről, amit később a lazac. Biztos vagyok benne, hogy a lazac farmokon nevelt állatokban kevesebb van minden jóból, de nem is keretem meg ezzel kapcsolatos felmérést. Ton, makréla, hering, szardínia általában vadon fogott, ott inkább a nehézfémek érdekesebbek...

    Napi egy kisebb nyers krumplitól nagyon keveseknek van baja, és sokkal jobb formája az ellenálló keményítő bevitelének, mint a finomított, reteográd keményítő, az biztos. A "menők" utóbbit szokták kanálszámra adagolni. Éppen ma vettem meg egy amerikai neurológus új könyvét az agy-bélflóra kapcsolatról, majd beszámolók, ha eljutok odáig, hogy átrágtam. Ő írta korábban a "Grain Brain" c. könyvet is.

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #45 üzenetére

    Pff, olvasgatom és van ahol azt írják a farmoltban több, mert (néhol...) adnak hozzá (valamilyen formában). A norvégok szerint az ő farmolt lazacukban (as of 2012) hasonló értékeket dobott a gép kutatáskor. Az IKEA-s lazac norvég. Teszkóst egyet találtam, de kicsit gyanús nekem sima lazac árban. Szóval kinézem, hogy ezek csak nagyon ficánkoltak vagy ilyesmi és azért lett vad.

    Azt is írták, hogy általában a legeltetett állatokban van még. Most próbáltam megnézni, de ahogy látom a bio tejek sem legeltetett tartásból vannak. Bár félhomályosan említik. Mindegy, magokkal meg néha hallal okés lesz ez az ALA EPA DHA.

    Halakkal sokféle vészharang kong, a nehézfémekkel, a műanyagreszelékkel meg fenntarthatósággal. Most legutóbb nagy oxigénhiányos területeket találtak többfelé, ami szintén nem hangzik jól.

    Már sokadszorra felejtem el: van valami rövid infód arról miért kéne reggel sokat és este keveset enni? Nekem totál egyértelműnek tűnik, hogy reggel nem terhelem le a testem mert "épp vadászok", délutánra-estére meg megvan a vad, megettem és az alvás nyugalmában több erőforrás meg vér jut az emésztésre.

  • batmanéhes

    tag

    válasz batmanéhes #46 üzenetére

    Amúgy 2 hónapon belül 102 --> 95kg. Ebben benne van reggel-este 10-10 négyütemű, meg napi fél óra bringa komolyabb terheléssel. Ezek elég szigorúan. De nem éhezek soha, és nem érzek negatív hatást. Aerob-anaerob is működik, pedig tényleg minimalizálva van a CH, szóval arról biztosan nem működhetek.

    ...És mivel nem akartam rövid időn belül kihízni a gatyáimat meg nem szeretem ha rámcuppan, az elmúlt években mindenből inkább a nagyobb méretet vettem. Most cseszhetem, mert lassan mintha apukám cuccaiban járnék. Zsírszalonna wörld problemz.

  • erdoke

    titán

    válasz batmanéhes #46 üzenetére

    Itt találsz jónéhány blogbejegyzésében a témában: Calories Proper /Circadian
    Szerk: gratulálok, az alacsony inzulin diéta abszolút tudományos alapokon nyugszik, tehát szinte mindig működik. Ha nem, akkor valószínűleg nem elég a diéta az alacsony inzulin szint (ill. a magas szöveti érzékenység) beállításához. Olyankor jóhet a böjt, a sport, az alvás/stressz rendezése, stb.

    [ Szerkesztve ]

    A legjobb aláírás a héten

  • batmanéhes

    tag

    válasz erdoke #48 üzenetére

    Köszönöm és köszönöm az inspirációt. A "működik" meg a "nem szenvedek és nem ölök meg senkit diéta alatt" azért jelentős minőségbeli különbség.

    [ Szerkesztve ]

  • BITBOYS

    addikt

    Nagyon aktuális a téma, el is mentem a kedvencek közé. Köszi nektek :R

    Az ellenség? Ő is kötelességtudó volt, akár te. Vajon mi volt a neve? Honnét jött? Valóban gonoszság ült a szívében? Miféle hazugságok sodorták ily távol az otthonától? Maradt volna inkább odahaza...,békében. A háború mindnyájunkkal végez.

Új hozzászólás Aktív témák