A karácsony felé közeledve lassan, de biztosan duzzadni látszik a mobileszközökre szánt játékok folyama. Sorra jelennek meg a digitális disztribúciós rendszereken az ütősebbnél ütősebb szoftverek. Nem is átallottunk harmadszorra is belenyúlni a jóba: ezúttal a The Adventures of Tin Tin: The Game HD, a Burn the City és a Stardash kerülnek terítékre az Xperia PLAY készülék kapcsán.
The Adventures of Tin Tin: the Game HD
A játék a franciák legújabb animációs filmjének adaptációja. Általában az ehhez hasonló kreálmányok nem éppen a legjobb minőségben adják vissza a mozi által nyújtott hangulatot, de mint most kiderült, van ellenpélda is, ugyanis ez az év egyik legjobb alkotása okostelefonokra, játékmenet szempontjából legalábbis!
A grafika egyszerűen pazar, ám ezt már számos másik címre elmondhattuk - itt azonban az apró részletek azok, melyek kiemelik a programot a szürke játékszoftverek tengeréből. Példának felhozhatnánk az interaktív intrót, a fejezetek elején ugyanis egy képeskönyv lapjain át ismerkedhetünk meg az éppen aktuális problémával. Itt érhet minket az első meglepetés, ugyanis a készüléket megmozdítva az állóképekről kiderül, hogy igazából háromdében vannak.További örömteli felfedezés volt, hogy a különböző képeken szereplő érmék felvehetők, ám csak és kizárólag addig, ameddig az adott képet látjuk.
Stílusát tekintve egy külső nézetes platformer, az irányítás a képernyőn megjelenő gombok tapogatásával és a készülék mozgatásával történik. A kamera igyekszik mindig a lehető legjobban alkalmazkodni az adott szituációhoz, és szerencsére okosan kezeli a beállításokat a virtuális objektív, a "beragadt kamera" jelenséggel egyszer sem találkoztunk. Amint bemelegítettünk a mozifilmmel, neki is állhatunk a történetnek újra, ezúttal a kezünk irányítása által. Nagyon szerettük.
Burn the City
Az alaptörténet szerint egy sárkánybőrbe bújt bárányt irányítunk, akinek a szüleit közvetlen az után rabolták el, miután a "fióka" kibújt a tojáshéjból. Főszereplőnk nem volt sokáig rest, amint tehette elindult, hogy felkutassa felmenőit.
A játék alapjaiban az Angry Birds-re hajaz: itt is rombolnunk kell, ám nincsen megkötve, hogy hányszor lőhetünk. A cél az adott pályán lévő város/városok a földdel egyenlővé tétele. Az irányítás nem bonyolult; az ujjunkkal egy célkeresztet irányítva tudjuk azt megadni, hogy milyen szögben és milyen erővel köpje sárkányunk a tűzgolyót. Bizonyos településeken atomreaktor is található, amit eltalálva meggyorsíthatjuk az amortizáció folyamatát. Eldugott helyeken és hőlégballonokban fellelhetünk "Yum"-okat, amiket kedves tűzhányónk szájába húzva plusz pontokat és egy erősebb, zöld színű tűzköpetet kaphatunk. A grafika kézzel rajzolt és stílusos, egyetlen egy hibája a játéknak, hogy iszonyatosan rövid - persze a pályák száma a későbbi frissítésekkel bővülhet. A Burn the City remek kikapcsolódást nyújt, ráadásul a pályák teljesítése sem jelent túl nagy kihívást. Tökéletes játék hosszabb vonat- és autóutakra.
Stardash
Igazi retro szórakozást nyújt nekünk a Sardust, hiszen mind a színvilága, mind a játékmenete a régi Gameboy játékok hangulatát idézi. Stílusra az ugrálós játékok táborát erősíti, grafikája a szürke és a fekete színekből áll össze, az irányításról három gomb gondoskodik. Két nyílgombbal tudunk jobbra és balra mozogni, míg az X-szel ugrunk.
A pályák és a karakterek erősen hajaznak a Super Mariora, amit ebben az esetben inkább a nagy öreg előtti tisztelgésnek, mintsem koppintásnak foghatunk fel. Minden pálya időre megy, továbbá érmeket is gyűjthetünk, amikből százat összeszedve kapunk egy plusz életet. A szintek rövidek ugyan, de jó sok van belőlük és hamar benehezednek. Igazi reflex alapú kihívást jelent ez minden vállalkozó szelleműnek.
Három újabb játék, három újabb élmény. A választás ismét nehéz: aki egy nagyobb kaland részese akar lenni, annak mindenképp a Tin Tin legyen szíve választottja, aki egy könnyed, kellemes szórakozásra vágyik, az a Burn the City-t szerezze be, de ha egy kis retro lázat szeretnénk fellobbantani, arra a Stardash a legjobb eszköz.
