Mielőtt bárki azt hinné, hogy eljutott hozzánk egy prototípus az LG Optimus 2X SU660 (korábban P990 Star) kódnévre hallgató okostelefonból, azt ki kell, hogy ábrándítsam, ugyanis még nem sikerült szereznünk belőle (bár ezek után megkérdezem a gyártót, hátha tudnak egyet adni). A készülékről ettől függetlenül muszáj kicsit beszélnünk a blogban, sok ugyanis a félreértés a hardverrel kapcsolatban. Ez a bejegyzés tehát elsősorban az NVIDIA Tegra 2 processzoráról fog szólni, no meg arról, hogy napjaink legerősebb mobilos eszközökben is használható chipsetje mit nyújthat az Androidnak és a leendő LG-tulajdonosoknak.
Az NVIDIA nevét a PC-s hardverek területén kicsit jártasabb olvasóinknak nem kell bemutatni, a világ egyik vezető grafikus chipsetgyártójáról van szó, akiket többek között a GeForce videókártyák miatt ismerhetünk. A cég már több éve elkezdett kacsintgatni a mobilos megoldások felé, ám első ilyen termékük, a Tegra nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, inkább amolyan pilot-hardverként volt felfogható. A második generációs chipset viszont úgy tűnik, hogy nagyon nagyot fog robbanni, aminek első kézzel fogható jele az, hogy a táblagépek után az okostelefonokban is kezd megjelenni napjaink legerősebb mobilos chipsetje. Az első fecske az LG Optimus 2X, de hogy nem az utolsó, az egészen biztos.
Az új LG okostelefon bejelentése előtt az okostelefonok hardverének csúcsát az ARM Cortex-A8 architektúrára épülő megoldások jelentették. Ilyen többek között az Apple iPhone 4-ben működő A4, a rengeteg eszközben megtalálható Snapdragon, de más gyártóknak is vannak hasonló megoldásaik, elég csak a Texas Instruments OMAP3-at vagy a FreeScale i.MX5-öt említeni. Ezek egymagos rendszerek, melyek általában 1 GHz körüli órajelen ketyegnek, elméleti teljesítményük pedig 2 DMIPS megahertzenként, tehát egy 1 GHz-es rendszer 2000 DMIPS-et tud kipréselni magából. Az NVIDIA Tegra 2 az első ARM Cortex-A9-es processzort használó SoC (system-on-chip, tehát egy komplett rendszer; nem szabad elfelejteni, hogy itt nem csak egyszerű processzorokról, hanem egész rendszerekről beszélünk, melyeknek ugyanúgy része a processzor és a grafikus chip, mint a kép és hangfeldolgozó alrendszerek), de nem szabad azt hinni, hogy itt valami nagyon nagy ugrást történt, a Cortex-A9 ugyanis a Cortex-A8 testvére, nem pedig utódja. Mindkettő az ARM Cortex-A családba tartozik, ARMv7 architektúrára épül, csak az A9-ben nem egy, hanem két adatfeldolgozó processzormag található, mely az A8-ban használt 13 lépcsős szuperskalár pipeline-nal ellentétben spekulatív OoOE (out of order execution) rendszerű szuperskalár megoldásra épül, melynek elméleti teljesítménye 2,5 DMIPS/MHz. Magonként.
Számoljunk csak egy picit! Az LG Optimus 2X-ben egy 1 GHz-es Tegra 2 processzor lesz, mely ugye két darab 1 GHz-es órajelen ketyegő processzormagból áll. Ezek elméleti teljesítménye együtt összesen 5000 DMIPS, míg a korábbi rendszereknél ugyanezen az órajelen 2000 DMIPS-et lehetett elérni; gondolom nem kell mondanom, hogy ez mekkora teljesítménybeli ugrást jelent. Mindez persze mit sem érne, ha a processzor kétszer ennyi áramot kérne enni, de szerencsére nem is kér. Az NVIDIA Tegra 2 processzorok ugyanis a TSMC műhelyeiben készülnek 40 nanométeres csíkszélességgel, ami sokkal kellemesebb, mint az első generációs Qualcomm Snapdragon processzoroknál használt 65 nanométer (ilyen processzor van mondjuk a HTC Desire-ben), de még a második generációs Snapdragonok 45 nanométerénél is impozánsabb. Az üzemidővel kapcsolatban csak akkor fogunk számokkal dobálózni, ha ténylegesen be is bizonyosodik, hogy olyan kedvezők, mint ahogy az NVIDIA ígéri, a szájuk mindenesetre nagy, véleményük szerint egy átlagos készülékben az új SoC 140 óránál is hosszabb zenelejátszási időt nyújthat; ne feledjük, hogy a jelenleg tényleg létező megoldások 20-30 óránál állnak meg.
A Tegra 2 központi feldolgozóegysége tehát bámulatosnak tűnik, de nem szabad elfeledkezni a többi részről sem. A grafikus számításokat egy extra alacsony fogyasztású GeForce chip oldja meg, melynek pontos paramétereit sajnos nem tudni, csak azt, hogy kétszer gyorsabb, mint az első Tegra megoldása; mivel az 30 százalékkal gyorsabb, mint az iPhone 3GS-ben lévő PowerVR SGX535, ez azért elég nagy teljesítményt feltételez. A rendszerbe ezen kívül integráltak egy videófeldolgozó chipet, melynek segítségével az NVIDIA megoldása gond nélkül megbirkózik az 1080p-s HD videótartalmak enkódolásával és dekódolásával is. A képfeldolgozásért is külön chip felel, a kamerákat 12 megapixeles felbontásig támogatja, a JPEG-formátumú képeket pedig különösen gyorsan képes kezelni; természetesen hardveresen gyorsítva. Egy dolog hiányzik csupán: egy adatkommunikációs chip, mely a GSM/UMTS hálózatokon keresztül folyó hang- és adatátvitelt vezérli. Az NVIDIA valószínű azért hagyta ki, mert a Tegra 2-t nem csak olyan készülékekben lehet felhasználni, melyekben található GSM-modul.
Az LG Optimus 2X-nél tehát adott lesz napjaink legerősebb (most már) mobiltelefonos hardvere; reméljük, hogy a gyártónak nem fog gondot okozni az, hogy kihasználja a benne lévő erőforrást. Arról egyelőre nem sokat tudni, hogy az Android rendszer mely elemei használják ki a két processzormagban rejlő erőt. Azt ugye tudjuk, hogy a Java nyelv már régóta fel van készítve az ilyesmire, a techdemók alapján pedig úgy tűnik, hogy az Androidban lévő motor örökölte ezt a tulajdonságot. Reméljük a legjobbakat, a készüléket pedig kíváncsian várjuk!
Bocha
