Ahogy már egy korábbi blogbejegyzésben és a készülék tesztjében is szó volt róla, az LG Optimus 7-et a bőséges extra programkínálat mellett többek között a DLNA képesség is kiemeli a Windows Phone 7 készülékek mezőnyéből. De miért is jó nekünk ez? Egyáltalán mire is utal ez az újabb négybetűs bejegyzés az extrák listáján?
Mi is az a DLNA?
A DLNA (teljes nevén Digital Living Network Alliance) egy olyan, nagy cégek által létrehozott együttműködés, amelynek célja tervezési iránymutatások megalkotása, melyekkel a különféle, elsősorban otthoni felhasználásra tervezett eszközök (szórakoztató elektronikai berendezések, mobilkommunikációs készülékek és személyi számítógépek) közötti kompatibilitás teremthető meg. Kicsit leegyszerűsítve a DLNA szabványt támogató készülékek képesek egymás közt tartalmak megosztására. Az ilyen eszközökön belül is több típus van, melyeket leginkább két fő kategóriába lehet csoportosítani: kiszolgáló egységek és lejátszók. Az LG Optimus 7 az előbbi kategóriába tartozik, azon belül is DMS (Digital Media Server) eszköznek lehet nevezni. Magyarán lehetőségünk van a készülék memóriájában tárolt képeket, videókat, zenéket egy arra alkalmas eszközzel megjeleníteni, lejátszatni. Mindezt vezetékes kapcsolat nélkül, melynek előfeltétele, az eszközök azonos vezetéknélküli (WiFi) hálózatra csatlakozzanak.
Hogy működik ez a gyakorlatban?
Az Optimus 7 DLNA képességének kiaknázásához két dologra lesz szükségünk: egy kompatibilis eszközre, mely lehet TV, valamilyen zenei rendszer, Xbox 360 vagy egy Windows 7 rendszert futattó számítógép (a szabványt támogató termékek teljes listája elérhető a DLNA oldalán) és az előre telepített – de az LG apps store-ból utólag is letölthető - Play to nevű alkalmazás.
Ezt a logót kell keresni
A Play to-t először elindítva rövid tájékoztatót kapunk az összekapcsolás mikéntjéről, mely többségében kimerül a „legyen bekapcsolva mindkét eszköz” és a „győződjünk meg róla, hogy azonos hálózatra csatlakoztattuk mindkettőt” megjegyzésekben. Ezt követően már csak ki kell választanunk a céleszközt és a lejátszani kívánt tartalmat a megfelelő kategóriára kattintva találjuk. Számítógéppel történő összehangolás esetén a Windows Media Player alkalmazás lesz segítségünkre, amin belül a távoli vezérlés aktiválását követően válik alkalmassá a médiafájlok megjelenítésére. Képek esetén egyesével is megjelölhetjük a lejátszási lista elemeit illetve választhatunk a manuális lapozgatás és a diavetítés opciói közül. Zenéknél egy-egy dal mellett albumokat is listára tehetünk, de magát a listát csak a mobil lejátszófelületén láthatjuk, valamint az adott dalhoz tartozó albumborító is megjelenik a lejátszóban.
Filmek és videók lejátszását pedig épp úgy tudjuk vezérelni a mobilunkról, mint a lejátszó eszközről is. Utóbbi két médiatartalom esetében érdemes lehet tudni, hogy a programból való kilépés és újboli indítás után az adott zenére vagy videóra böködve onnan folytathatjuk a lejátszást, ahol legutóbb megszakítottuk azt. Bár az átvitelkor és a Play to-n belüli kezeléskor megfigyelhető egy körülbelül egy másodperces késés, a lejátszás mégis folyamatos, az adott tartalomba a fogadó eszközön is képesek vagyunk úgymond beletekerni, mely esetben az előbb említett lassulással nem találkozunk, az átvitel tehát stabil és gyors. Egyetlen negatívumként azt a tényt említeném meg, hogy a program – feltehetően a Microsoft nyomására – csak a DRM lejátszásvédelemtől mentes tartalmakat hajlandó kezelni, emiatt a Zune fiókunkon keresztül vásárolt elemeket sajnos ki kell hagynunk a repertoárból – bár egy ideig a magyar vásárlókat ez a probléma vélhetőleg még kevésbé érinti.
A bejegyzés elején elhangzott a kérdés: miért is jó ez nekünk? Nos, a Windows Phone 7 kapcsán gyakran említésre kerül a mass storage mód, vagyis a készülékek számítógépre csatlakoztatásakor háttértárként történő viselkedésének képességének hiánya, mint a rendszer egyik nagy hátránya. Ezen némiképp javít az LG által alkalmazott DLNA képesség, mivel manapság egyre inkább terjedőben vannak az otthoni WiFi hálózatok, melyek mellé nem szükséges drága céleszköz, a zsebünkben lapuló képet, videót vagy zenét egy számítógépen keresztül is megoszthatjuk a másikkal.
Inarus
