Az NHH sajtóközleménye arról szól, hogy a szolgáltatóknak kötelezően csökkenteniük kell a végződtetési díjaikat, 2009-re három lépcsőben szinte a felére. Ezzel kapcsolatban persze az NHH elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez csökkentheti a mobilhívások díját is.
Persze, hogy vezető hír volt ez több online tartalomszolgáltatónál, és vélhetően a holnapi újságokból sem marad ki. Jellemzően a cím azt sugallja, hogy itt most milyen irtó jó lesz nekünk, mert olcsóbb lesz a telefonálás.
Tévedés, orbitális tévedés.
Mi is a végződtetési díj? Ez az az összeg, amit a szolgáltatók egymásnak fizetnek, amennyiben ügyfelük nem hálózaton belül telefonál. A jelen állapotok szerint ha egy Pannon júzer felhív mondjuk egy T-Mobile ügyfelet, akkor a Pannon ezért a hívásért percenként nettó 27,17 forintos díjat penget a legnagyobb hazai szolgáltatónak. Ha vodás számot hív az ugyanezen emberke, akkor a Pannon percenként nettó 32,61 forintot utal piros operátor kasszájába. (A végződtetési díjak a piaci részesedések miatt térnek el jelenleg, de a cél az egységesítés.)
Ez eddig tiszta. Akkor most nézzünk csak szét egy percre a hazai szolgáltatók tarifái között. Hm-hm, bizony itt vannak olyan díjcsomagok, ahol a szolgáltatónak veszteséges, ha az ügyfele másik hálózatba telefonál. Jó példa erre a Vodafone Select, ahol bruttó 29 forintos hálózaton kívüli percdíj érvényes. Vagy itt van a Domino7, ahol 30 forintot kóstál a hálózaton kívüli beszélgetés.
Nyilván evidens, hogy a szolgáltató két dologgal próbálja kompenzálni az ebből a hívásirányból fakadó veszteségeket. Az első a hálózaton belüli beszélgetés, ahol a teljes összeget benyelheti a kassza, a másik pedig természetesen az az eset, amikor másik hálózat felől érkezik hívás az ügyfél kártyájára. Ilyenkor dörzsölheti a kezét a fogadó szolgáltató: különösebb kiadás nélkül pénz áll a házhoz.
Ha most a hatóság csökkenti a végződtetési díjakat, akkor értelemszerűen a szolgáltatók kevesebbet fizetnek abban az esetben, ha ügyfelük másik hálózatba telefonál. Juhéj, ez akkor biztos azt fogja jelenteni, hogy a hálózaton kívüli hívások percdíjai is csökkennek. Remek, de talán lássuk a dolog másik oldalát: ha másik hálózattól fogad az ügyfél hívást, akkor az ezen keletkező bevétel is csökkenni fog. Magyarán nagyjából hasonló mértékben nyer a szolgáltató a végződtetési díj csökkentésével, mint amilyen értékben bukik is rajta.
Na, akkor ki fog itt percdíjakat csökkenteni?
Nyilván rengeteg dolgotól függ a tényleges eredmény, hiszen szolgáltatónként változó, hogy mennyi az ügyfelek kimenő és bejövő perceinek aránya, a beszélgetések mekkora része történik hálózaton belül, illetve hogy az egyes operátorok hogyan tudnak reagálni az NHH nyilatkozataira, amelyben a hatóság kvázi helyettük ígérte be az árcsökkentést. Mi történhet? Február elsején az egyik szolgáltató gondol egy merészet és azt mondja: örömmel jelentjük be, hogy mivel a végződtetési díjak csökkentek, így mi is percdíjat csökkentünk. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy nekik is bevételkiesést okoz a történet, inkább megpróbálják ezt előteremteni máshonnan. Honnan? Mondjuk a havidíj emeléséből, a percalapú számlázásból lehet két perc alapút csinálni, növekedhet egy kicsit mondjuk a járulékos szolgáltatások díja is, de még biztos lehet sorolni.
Ha tehát az egyik szolgáltató meglépi ezt, akkor vélhetően a másik kettőnek is meg kell majd tennie, különben az ügyfél - az egyszerű, hétköznapi ember, a fogyasztó - mit fog látni? Lám, XY szolgáltató olyan jó fej volt, hogy alacsonyabb percdíjakat ad nekem, hiszen a hatóság az ő költségeit is csökkentette. Bezzeg a másik kettő! Így aztán a másik két szolgáltató is meglépi a szükséges csökkentéseket azzal együtt, hogy mellette ott emelnek, ahol csak tudnak.
Mondjuk kevesebb ártámogatást adnak az új telefonokra. Mondjuk. Viszont az NHH eléri a célját: olcsóbb percdíjakat ígért, és ez meg is valósult. Hogy közben ez lényegi változást nem okozott, az már senkit sem fog érdekelni.
Persze, hogy vezető hír volt ez több online tartalomszolgáltatónál, és vélhetően a holnapi újságokból sem marad ki. Jellemzően a cím azt sugallja, hogy itt most milyen irtó jó lesz nekünk, mert olcsóbb lesz a telefonálás.
Tévedés, orbitális tévedés.
Mi is a végződtetési díj? Ez az az összeg, amit a szolgáltatók egymásnak fizetnek, amennyiben ügyfelük nem hálózaton belül telefonál. A jelen állapotok szerint ha egy Pannon júzer felhív mondjuk egy T-Mobile ügyfelet, akkor a Pannon ezért a hívásért percenként nettó 27,17 forintos díjat penget a legnagyobb hazai szolgáltatónak. Ha vodás számot hív az ugyanezen emberke, akkor a Pannon percenként nettó 32,61 forintot utal piros operátor kasszájába. (A végződtetési díjak a piaci részesedések miatt térnek el jelenleg, de a cél az egységesítés.)
Ez eddig tiszta. Akkor most nézzünk csak szét egy percre a hazai szolgáltatók tarifái között. Hm-hm, bizony itt vannak olyan díjcsomagok, ahol a szolgáltatónak veszteséges, ha az ügyfele másik hálózatba telefonál. Jó példa erre a Vodafone Select, ahol bruttó 29 forintos hálózaton kívüli percdíj érvényes. Vagy itt van a Domino7, ahol 30 forintot kóstál a hálózaton kívüli beszélgetés.
Nyilván evidens, hogy a szolgáltató két dologgal próbálja kompenzálni az ebből a hívásirányból fakadó veszteségeket. Az első a hálózaton belüli beszélgetés, ahol a teljes összeget benyelheti a kassza, a másik pedig természetesen az az eset, amikor másik hálózat felől érkezik hívás az ügyfél kártyájára. Ilyenkor dörzsölheti a kezét a fogadó szolgáltató: különösebb kiadás nélkül pénz áll a házhoz.
Ha most a hatóság csökkenti a végződtetési díjakat, akkor értelemszerűen a szolgáltatók kevesebbet fizetnek abban az esetben, ha ügyfelük másik hálózatba telefonál. Juhéj, ez akkor biztos azt fogja jelenteni, hogy a hálózaton kívüli hívások percdíjai is csökkennek. Remek, de talán lássuk a dolog másik oldalát: ha másik hálózattól fogad az ügyfél hívást, akkor az ezen keletkező bevétel is csökkenni fog. Magyarán nagyjából hasonló mértékben nyer a szolgáltató a végződtetési díj csökkentésével, mint amilyen értékben bukik is rajta.
Na, akkor ki fog itt percdíjakat csökkenteni?
Nyilván rengeteg dolgotól függ a tényleges eredmény, hiszen szolgáltatónként változó, hogy mennyi az ügyfelek kimenő és bejövő perceinek aránya, a beszélgetések mekkora része történik hálózaton belül, illetve hogy az egyes operátorok hogyan tudnak reagálni az NHH nyilatkozataira, amelyben a hatóság kvázi helyettük ígérte be az árcsökkentést. Mi történhet? Február elsején az egyik szolgáltató gondol egy merészet és azt mondja: örömmel jelentjük be, hogy mivel a végződtetési díjak csökkentek, így mi is percdíjat csökkentünk. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy nekik is bevételkiesést okoz a történet, inkább megpróbálják ezt előteremteni máshonnan. Honnan? Mondjuk a havidíj emeléséből, a percalapú számlázásból lehet két perc alapút csinálni, növekedhet egy kicsit mondjuk a járulékos szolgáltatások díja is, de még biztos lehet sorolni.
Ha tehát az egyik szolgáltató meglépi ezt, akkor vélhetően a másik kettőnek is meg kell majd tennie, különben az ügyfél - az egyszerű, hétköznapi ember, a fogyasztó - mit fog látni? Lám, XY szolgáltató olyan jó fej volt, hogy alacsonyabb percdíjakat ad nekem, hiszen a hatóság az ő költségeit is csökkentette. Bezzeg a másik kettő! Így aztán a másik két szolgáltató is meglépi a szükséges csökkentéseket azzal együtt, hogy mellette ott emelnek, ahol csak tudnak.
Mondjuk kevesebb ártámogatást adnak az új telefonokra. Mondjuk. Viszont az NHH eléri a célját: olcsóbb percdíjakat ígért, és ez meg is valósult. Hogy közben ez lényegi változást nem okozott, az már senkit sem fog érdekelni.
