Bár már lassan egy hónapja véget ért a 2014-es CES kiállítás, még mindig van miről írni. No nem azért, mert ennyi idő is kevés volt az anyagok feldolgozásához, hanem azért, mert most jutottak eszünkbe azok az egyébként érdekes dolgok, amelyeket kihagytunk; az ilyesmit egyébként jellemzően az utolsó napon láttuk, ami számunkra mindig az egyik legjobb egy efféle kiállításon. Ilyenkor már nincs stresz, a fontos anyagokat feldolgoztuk, nyugodtan sétálgathatunk és érdeklődhetünk úgy, mint egy egyszerű látogató, ráadásul az olyan termékekkel is foglalkozhatunk, amik egyébként nem illenének bele a Mobilarena profiljába.

A Marshall standja nagyon hangulatos volt.

Nagyon kellemes meglepetés volt a zenészek körében valószínűleg ismert Marshall elképesztően hangulatos standja, ahol egyrészt a kezünkbe nyomtak egy minőségi és dizájnos iPhone 5 hátlapot (simán árulhatnák is, bármelyik APR-ben megállná a helyét), másrészt ki tudtam próbálni a Monitor nevű fejhallgatójukat, amitől leesett az állam (nem csak nekem, Bognak is). Dizájnos, kényelmes, összecsukható, cserélhető kábeles, az extrát pedig egy behelyezhető filter jelentette, aminek köszönhetően a hangok egy kissé lágyabbá váltak. A stand sarkánál pedig féláron, jelen esetben 100 dollárért (22-23 ezer forint) árulták az itthon 50-60 ezerért megvásárolható kütyüt. Az utolsó dolog, amire szükségünk volt, az egy fejhallgató, de ha lett volna nálam annyi kápé, akkor biztosan vettem volna egyet. Kártyát viszont nem fogadtak el.

Eljutottunk a dán Jabrához is, akiket én személy szerint nagyon kedvelek, de a Mobilarenán keveset foglalkozunk velük, a consumer termékeikkel nincsenek túl erősen jelen Magyarországon. Pedig a REVO nevű vezeték nélküli fejhallgatójuk ugyanúgy megérne egy misét, mint az imént említett Marshall, mert marha jól néz ki és marha jól is szól; szívesen alá is vetném egy tesztnek, a koppenhágai cég ugyanis a zajszűrésben jár az élen, úgyhogy valószínűleg itt is nagyot alakítottak. Kint egyébként ez is 200 dollár volt (normál áron, nem felezve), míg például az Apple boltjában itthon 71 000 forint, szívfájdító, hogy az Egyesült Államokban milyen olcsón lehet hozzájutni az elektronikai termékekhez.

És itt most nem csak a fejhallgatókra kell gondolni. Megálltam szemlélődni egy Vuse nevű cég standjánál, akik egy elektromos cigarettával (pontosabban ahogy ők hívják, digital vapor cigarette, tehát digitális gőz cigaretta) voltak jelen, de ehhez képest nagyon is nagy standjuk volt. Több e-cigis céget is láttunk a kiállításon, de a legtöbbjük ázsiai sufnicég volt mindenféle marketing nélkül, a Vuse viszont szemmel láthatóan adott a dizájnra. Egy Matt nevű fickó igen hamar oda is jött hozzám és elkezdtünk beszélgetni erről az egész témáról. Én már pár éve leszoktam, magam sem tudom pontosan, hogy mikor, valószínűleg ezért nem is hajtott a vágy, hogy elektromos cigire térjek át, de a Vuse tényleg érdekelt, mert nagyon komolynak nézett ki. Őszintén szólva nem tudom, hogy mitől jó egy efféle termék, de a legelső fecskék közül próbáltam párat, azokból gumicukorízű levegőt lehetett szívni, füstjük meg nem nagyon volt.

Vuse sajtócsomag

Ezzel ellentétben a fenti fotón látható a Vuse sajtócsomagja. Igazság szerint nem tudom, hogy miért kaptam ilyet, mert a terméket jelenleg kizárólag Arizonában árulják és nem is terveznek betörni az európai piacra, amit mondtam is Mattnek, de ő ennek ellenére adott egy mintát, sőt, kettőt is, úgyhogy Bognak is jutott (aki ekkor épp a sajtószobában ült). Beszélgettünk is a dohányzási helyzetről az Egyesült Államokban, pár helyen már ott is betiltották a beltéri, szórakozóhelyen történő cigizést, az e-cigiket viszont abszolút elfogadják a legtöbb helyen. Ki is próbáltam a terméküket, és bár valószínűleg bután hangzik, de nem igazán emlékszem rá, hogy milyen érzés volt cigizni, úgyhogy a Vuse-t sem tudom összehasonlítani vele, de azért biztosan más. Ennek ellenére nagy élvezettel pöfékeltem az utolsó kaszinózásunk alatt, bár egy picit annak ellenére is kaparta a torkom, hogy állítólag van benne egy chip, ami mindenféle külső adatok alapján mindig kiszámolja, hogy hogyan tud ideális gőzmennyiséget eljuttatni az emberhez. Kint 10 USD-be kerül a Solo csomag, ami körülbelül egy doboz cigarettának felel meg, utána 6 dollárért lehet 2 patront venni; a Solo csomag "cigije" tölthető akkumulátorral rendelkezik. Ez az itthoni e-cigi és az amerikai normál cigiárakhoz képest is meglepően olcsó.

A fenti képen az a kis kék izé (ami létezik más színben is) egy univerzális notebook töltő. Ugye látszik, hogy mi a lényeg? Még az Apple egyébként nem túl méretes töltőjénél is sokkal kisebb, nem is beszélve az iparágban szokásos, adapterrel megspékelt, nehezen elcsomagolható és súlyos tartozékokkal szembeni előnyével. A FINsix nevű szerkentyű nem csak attól jó, hogy ennyivel kisebb, mint bármi más, hanem van rajta USB csatlakozó is, hogy telefont, vagy adott esetben táblagépet is etethessünk vele, erre ráadásul úgy is képes, hogy közben a notebookot is ellátja árammal. Egyelőre még nem kapható hivatalosan, valamikor az év közepén lép piacra, így az árazás sem teljesen tiszta, de az illetékesek szerint versenyképes lesz a normál töltőkkel, 90 dollár körüli összegre lehet számítani.

[+]

Marha látványosan nézett ki a Philips standjának távirányítókból kirakott installációja, melyhez pont olyan hevesen mentem oda a kamerával, amilyen gyorsan észrevettem, hogy nem lehet fotózni. Nem lehet fotózni? A CES-en? Meg is kérdeztem az egyik fickót, hogy azért egy képet lőhetek-e, azt mondta, hogy ha pár métert hátrálok, akkor igen. Meg is történt, fent látható az eredmény.

Balról jobbra: Oliverda, Bog, Bocha

Összességében azt mondhatom, hogy a CES a hosszú repülőút miatt marha fárasztó volt, ráadásul nem is láttunk annyi érdekességet, mint az európai eseményeken (főleg az MWC-n) szoktunk, de simán megérte. Ráadásul a hónap végén már a barcelonai Mobile World Congressen leszünk, ahol nem biztos, hogy lesz egy ilyen kényelmes utolsó napunk, de az biztos, hogy rengeteg hírrel és videóval szolgálhatunk majd.

Bocha